Akadozó imádság








 









"...és bocsájtsd meg a mi vétkeinket,
    miképpen mi is..."!
 igen mi is megbocsájtunk,
    ...igen megbocsájtunk önmagunknak, mert
    muszáj bűntelennek érezni önmagunkat,
    pedig vétkeink tengernyiek maholnap...
    "...és ne vígy minket a kísértésbe..."
    ...de mégis! jobb ha megkísértesz
    újra, meg újra hogy megtanuljunk
    ellenállni és elkárhozni...,
    úrrá lenni és megalázkodni...



"...de szabadíts meg a gonosztól...",
    mert embernyi gyöngeségünk óriássá nőhet,
    hiszen parányi hitünk szalmalángját naponta
    kioltja egy-egy apró, éji fuvallat...
    és taníts meg élni, túlélni önmagunkat,
    hogy érezhessük: nem hiába jöttünk!
    dolgoztunk, gyűlöltük, szerettünk!
    "...mert tiéd a hatalom..."
    megkínzott, próbára tett emberségünk fölött,
    melybe régesrég a Sátán költözött -
    kacag bennünk, rombolva munkál lelkünkbe,
    hogy ne lehessünk többek önmagunknál!
    ...pedig "Tiéd a dicsőség"...,
    s ezt be is kell vallanunk az éjben!
    "...most és mindörökké"
    Ámen! 

Josh Groban

2 megjegyzés :

  1. Imának hat, a nyelvezete minden bizonnyal Kedves Irén, szép és megindító, lélekemelő. A Miatyánk bibliai igéjétől azonban eltérő módon fogalmaz néhány helyen a vers. Persze ez lehet tudatos is, más megközelítése az erkölcsi megfogalmazásoknak, amik Isten által a Bibliában kimondatott. Ha így van, akkor mindent újra kell értelmeznem....)))

    VálaszTörlés