Kapolyi György: Kérges ölelés





Cézárnak hívták, jelentéktelen emberke volt. Hosszú, ősz szakálla, az egyetlen, ami miatt emlékezni lehetett rá.
Magányosan élt, felesége régen elhagyta, két gyereke nem törődött vele.
Eleinte nagyon rosszul viselte magányát, aztán beleszokott.
Nem voltak magát illetően illúziói, az élettől is annyit várt, hogy éljen. Ez, a sikeres élet titka,  mondta kanáriának, aki az egyetlen élőlény, akit szeretett, és aki el tudta viselni jelentéktelen, unalmas jelenlétét. Olyasmit kell kívánni a sorstól, amit meg is ad. Én, ki vagyok békülve vele, miután nincsenek elvárásaim, ő is velem. Így aztán jól megférünk egymással.
Nagyra értékelte életfilozófiáját, ha ismerőssel találkozott, mindig el is sütötte. Valószínű ez volt az ok, ami miatt „Bölcs bukfenc”- becenevét kapta, persze a háta mögött szólították így.
Soha életében nem vitte semmire, de ez, egy cseppet sem zavarta.
Semmire vinni, ugyanakkora munka, mint valamire vinni, akinek meg sikerült, belerokkant.
Egész élete ráment az örökös harcra, folyton félreugrani az őt eltaposni akaró lábak elől, a minden esti izgalmak, mit hoz a holnap, és így tovább.
Aztán a belerokkant sikereském ugyan úgy megöregszik, mint a magamfajta, rengeteg utálója kárörvend leharcolt látványán, „Nézzétek, úgy megy, mint egy döglődő hernyó „- éppen ideje, hogy eltűnjön a francba ez az ócska kripli, aki idáig is jóval többet élt, mint szabad lett volna.
A kulturálatlanabbak csak annyit mondtak megjelenésekor, mikor döglik már meg ez a patkány.
Hát ilyenek az emberek.
Ezzel szemben, ha én megyek el, csak olyasmit tudnak mondani, „ Na, a kis ürge is elment – szegény, jó ember volt, nem bántott az soha senkit.
Hát kanári legyek, ha nem én csinálom jól.
Aztán sem a pénzét, sem a sikereit nem viheti magával, ő is egy gatyában fog toporogni az Úr előtt, mint én, és be lesz tojva, hova kerül.
Hogy szerinte ő, tett egyet, s mást az emberiség javára, szánalmas önvigasz, és az, hogy nem az özvegye fizeti a temetés költségeit, mert x Minisztérium saját halottjának tekinti, nem változtat a tényen semmit. Az Úr ítélőszéke előtt, ez nem számít.
A hülyeséget, magasabb fórumokon nem díjazzák.
Én többet tettem a fajtámért, mint ő, én hagytam őket békibe. Van ezeknek a szerencsétleneknek éppen elég baja. Azzal, hogy az a némber lelopta az almát, az a fajankó meg hagyta, elkezdődött a vesszőfutás, ami sosem ér véget.
Gondolom, emiatt mondják- bűnben születtünk, és elváratik, utolsó percemig kérjek bocsánatot. Hát, ha nagyon akarják…Olyan leszek mint egy papagáj, aki szajkózik, azt sem tudja mit. Tehetem, de legalább tudnom kéne miért, mert ha csak úgy, gépiesen exkuzálok, előbb – utóbb belegárgyulok, ami nem válik javára senkinek.
Az okosak is eltűnnek, meg a semmilyenek is.
Ha csak egyetlen irány van, és egyetlen cél, és azt ölbe tett kézzel is eléri az ember, akkor mi a probléma?
Cézárnak hívták, jelentéktelen emberke volt.
Hosszú – ősz szakállat viselt, az egyetlen, ami miatt emlékezni lehetett rá.  


Kép: Kapolyi György alkotása


13 megjegyzés :

  1. A belefektetett energia szempontjából próbálom megérteni Cézár vélekedését. Azt mondja: "Semmire vinni ugyanakkora munka, mint valamire vinni, akinek meg sikerült, belerokkant." Ha a semmittevés is annyi meló, elugrálni a cselekvés elől, akkor talán érdemes lenne valami bonyodalmat is vinni az életbe - gondolhatnánk. Cézár azonban nyilván nem akar rokkanttá válni, azzal sem törődik, hogy rásütik: léte egy merő gyávaság. Elképzelem: a túlvilágon beláthatatlan tömegben a jó emberek, mindegyiken ott lifeg a hosszú, ősz szakáll... :d Rájuk emlékeztetsz írásoddal, s jól is teszed, kedves Gyuri! :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gábor.
    Az unokaöcsém akart alkalmazni egy asszonyt a fiával. Az ajánlatot úgy reagálták le, az ágyukban heverészve nappal, hogy ők sehova. "Nagy vagyon, nagy gond", Ők meg gondot nem gyűjtenek.
    Hiába, vannak, akik felül tudnak emelkedni a dolgok fölé...
    Ezeknek is van igazuk, meg persze ez, józanéknál másként működik.

    Köszönöm a gondolataidat.

    gyuri

    VálaszTörlés
  3. "Hosszú – ősz szakállat viselt, az egyetlen, ami miatt emlékezni lehetett rá.
    " - de legalább emlékezni lehetett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van Tati.
      Sokan, még ennyit sem tudnak felmutatni a mérkőzés végén.

      Köszönöm, hogy olvastál.
      gyuri

      Törlés
  4. Kedves Gyuri,

    Jó kis életfilozófia ez is, igazából a dögunalom lenne nekem a fő gond, mert nem bírnám ki a semmittevést :) nagyon tetszett írásod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Noémi.
      Ezzel én is így lennék, de van, akit ez a poshadó állapot nem zavar.
      Mondván, a semmittevés is tevés.
      (Csak nagyon kevés...)

      Örülök látogatásodnak.
      gyuri

      Törlés
  5. A világ kedves Gyuri tele van ilyen Cézárokkal. Látom őket a Keletibe sakkozni, az utcán lődörögni, a kocsmák ajtajában támaszkodni, ablakokon kibámulni.Ha elmennek, nem marad utánuk semmi, még egy emlék sem, de azok után sem, akik éjjel nappal tesznek vesznek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ibolya.

      Az ember egyet tehet, ha belegondol. Csak a Te véleményed számít, a többi duma.Neked feleljen meg amit teszel, a többi duma.
      Ha "Érkezni", és távozni nekem kell egyedül, akkor a rövid köztes időmben, ne okoskodjon bele, a hozzám hasonló múló senki.
      Hogy menet közben hány embernek nem tetszik amit teszel, az az Ő problémájuk.
      Ha valami marad, akkor sincs semmi, ha meg nem, akkor sincs.
      Azért ez megnyugtató... Hát nem?

      Köszönöm, hogy rám néztél.

      gyuri

      Törlés
  6. Kedves Gyuri!
    Az életfelfogás ezen oldalát hitelesen bemutattad. ismerek én is egy-két Cézárt, de azok más hátán élősködnek, mert különben éhen halnának.
    Szeretettel olvastam írásod: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mila.
      Akik mások hátán élősködnek, az azért fordulhat elő, mert hagyják.
      A "Megértés" a jóság, azért van, hogy sokan visszaéljenek vele.
      Hülye egy világ ez, vagy én megöregedtem, nem tudom.

      Köszönöm, hogy elolvastál, és van véleményed.
      Szeretettel.
      gyuri

      Törlés
  7. Tevékeny emberekre is csupán néhányan emlékeznek, s íme, a pesszimista életfilozófia. Ugyan, kiért, miért? - kérdezte már Schopenhauer és Nietzsche is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És Ők sem tudták egyértelműen meghatározni - kedves Judit.
      A súlyos történéseit az ember, nagyon rosszul éli meg. Nem tudom másként értelmezni, minthogy az Isteni igazságosság, nagyon más,mint az ember igazság érzete.
      Csak az elviselés, és a verdikt tudomásulvétele, ami számunkra megadatott.

      Köszönöm látogatásodat.
      gyuri

      Törlés
  8. Lustálkodni, vagy dolgozni ? Ez itt a kérdés...
    (Hamlet után szabadon...)
    A dolgozó is csak egy szál szakállban áll a befejezésnél, és a lusta is. Akokr meg minek is belerokkani? De sokan vallják ezt manapság is. :)

    VálaszTörlés