Itt sem jártál, ott sem jártál, ahová még vágytál. Elmenni kellene. megnézni kellene - eltöltsön új öröm kelleme. Kép a netről ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Emberré válásunk Darwin szerint
Állat ősünk két lábra állt, ügyes volt , így emberré vált. Szabaddá vált mindkét keze, tapogatni kezdett vele. Hasznos ismeretet sz... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nyári tájkép
Illatos virágok színes réten, fehér felhők lebegnek azúrkék égen. Gazdagon szórja sugarát a Nap, vakító fényt, égető meleget ad. Her... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mulasztás?
Mit adtunk tovább? Miről beszéltünk és miről hallgattunk? Mi lehet nagyobb mulasztás? Érzelmi, gondolkodási? ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Rendben
"Rend a lelke mindennek" - így Pedáns úr, s szelektál. Egyik kezével leseper, a másikban a jövő vár. Megszólal egy égi hang: ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nincs jobb megoldás
Lakatlan szigeten lakik a szerelem. Robinson Pénteken kannibált megölel. Homokos szerelem, ha nő nincs, megfelel. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A pletyka
Ismert emberekről terjesztett rosszindulatú szóbeszéd, bemocskolják magánéletét, becsületét, jó hírét. A pletyka terjed, mint a gaz, titok, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Valami van
Egyik a másikra pillant, amannak a szeme villan. Eszedbe jut, volt már ilyen, észrevetted, miként csillant. Vígan tudod megjegyezni: ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Pók
Apró pók hálón lóg, bogara kiszáradt: nedve pókhasban. Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Tenni kéne valamit
Megszokott kép az udvar elülső részén: teherautóra rakják a legutóbbi ürítés óta összegyűlt hulladékot. A rakodást ketten végzik. Két másik ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: haikuk
Rózsaszínű agy, képvirágos gondolat ontja illatod. Színes ritmusok, szabályozott rímcsodák, szóbölcseletek. Büszke öntudat, rajongók imádata... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Eltorzult a világ
Kézzel járunk, lábbal fogunk, szőr a fogunk, csont a hajunk. A szőnyeget kiderítjük, a titkokat leterítjük. Ha éjjel van, süt a Nap,... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Módszer
Mi adhat tekintélyt? Zúdul reánk az álhír, nyomják újra, és ismét. Majd csak be... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Laci barátom esete a túrabakanccsal
Laci barátommal egy osztályba jártunk, és egy utcában lakunk. Egész nyáron, a Körös parton tekeregtünk, hitványkodtunk, de arra ügyel... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mi a természetes?
Mottó: “Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni. (Marcus Aurelius) Heuréka! ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Bűvölet
Csillagtalan, fekete éj, egyedül sétálsz, félj! Sűrű bokrokban lapulnak, gonosz kéjencek támadnak. Szemedbe villan lámpájuk, kezükb... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az út végén
Szerettem volna tovább menni, de elfogyott az út, szerettem volna visszatérni, de bezárták a kaput. Fáradt vándorként vánszorogva p... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Múlás
Együtt öregszünk - itt fáj, ott is fáj. Bőröd megereszkedik, fogaid is merre már... Szemed lát, amit lát - együtt öregszünk hát. ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Összegző
Ki-kihagyunk, felejtünk – szűkül kis világunk. Ki volt ez, és ki az? Kik szerettek, s kik nem? Elszállt a sok évünk, el, a becses ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Boldogság és öröm kapcsolata.
"..boldog, aki nem örül" - írta Ady A Patyolat üzenete című versében. Különös, ellentmondásos gondolat. Úgy gondoljuk, a ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Zörög
zörög a haraszt fújja valami pletyka levegőben száll Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Különös
Gondolok-érzek, érzek-gondolok. Ellentmondások, szavak. Igazak-hamisak, hamisak-igazak, hidegek-jegesek, megfagynak. Olvadnak-... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Számvetés
Van-e még örömöd? A jelenhez tartozol? Hatnak érzékeid? Hiszel az érdekeknek? Démonos élveid csakis tőled függenek. A kép brazil... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Gólyamese
Engem nem a gólya hozott, anyám, apám játszott sokat. A játék komolyra váltott, így lett anyám asszony, áldott. Ő ezt tehernek érezt... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Várok rád
Hajó hintázik hullámzó habokon, végtelen nyugalom szélcsendes napokon. Némán nézem az ablakon át néptelen utcák sorát. Várok rád... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Töprengés
Tán egykedvű volnál? Nem engeded magadra a világ gondját, baját? Elzárkózó életed nem éppen jókat diktál. Nincs vágyad, lemaradsz. ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Manócska panasza
Ez a szürke macska, a Mia, állandóan barátkozni akar velem, de én nem vonzódom hozzá. Igaz máshoz sem. Az emberek érdekelnek, de észr... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Volt, van, lesz
Mi volt? Ezernyi emlék, amiből lett a jelen. Mi van? Enyhe büszkeség, ezt is mérsékelhetem. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Égi bújócska
Nap és a Hold fény-barátok éjjel-nappal bújócskáznak. Felhők mögé elrejtőznek, felhők széllel kergetőznek. Hold megtalálja a Napot, ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A tudományok
Korunkban a tudományok túlszárnyaló kutatások. Keresik a legnagyobbat, keresik a legkisebbet, keresik a leggyorsabbat, tökéletes r... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mi legyen?
Vágy ösztökél megint – elvetnéd a megszokást. Kilépni, elhagyni a komfortzónád? Ne légy ily oktondi – tágítsd ki inkább! A kép a... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Rejtvények nyomában
Mottó: “A lélek öregnek születik, de megfiatalodik. Ez az élet komédiája. A test fiatalnak születik, de megöregszik. Ez az élet tragé... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Apák napja –emlékemben
Vér szerinti apám még születésem előtt meghalt. Anyám hat évig özvegyen ápolta, mert bár akadt több kérője, engem nem vállaltak vele.... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ödönke nevelése
Nyálkás bánat csorog a földre, széttört játékáért bömböl Ödönke. Kapsz majd másikat, - maradj csöndbe ! kérik a szülők könyörögve, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Festői
Hallottad róla? Hogy ez milyen! Mily sötét figura! Feketére fest; bármikor eladna, zsákutcában ledöfne. Kép a netről. Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mire jut?
"Majd holnap, majd később -- mindenre lesz időnk." Ámde addig várakozott, míg az idő el nem fogyott. S ím, itt áll most az... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szürrealista vers
Áll az idő, csak én megyek, visszanéz a táj, Sáros cipő, rajta hegyek szürke pora fáj. Rohan az út, én csak állok, rám néznek a fák... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mi fáj?
Fáj a tél és fáj a nyár, hőségben delel a nyáj, fagyban dermed a madár, csontosodik a határ. Fáj a víz és fáj a tűz,... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Tanúk
Mesés környék, sok ősi ház, valóságos kiállítás! És a harcok, ütközetek! ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Új pünkösdi verseny
Manapság sok versenyt rendeznek szórakoztatására embereknek. Nekem is van egy ötletem, Javaslatomat benyújtom illetékes he... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Botor panasz
Csak csodálkozom, hogy néha milyen dolgokat tesznek szóvá egyesek. Csodálkozom, érthetetlenül, hiszen már hozzászokhattam volna. A ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Esti séta a fák alatt
Mint minden este, ezen a nyári alkonyon is egészségügyi sétáját rótta Kutassy mester lelkes tanítványával, Kósza Alfonzzal. A forró k... Tovább olvasom »
Haász Irén: Az utolsó kenet
Úgy nézek ki, mint egy mumus! - sikkant fel, tükrét kézbe fogva, s kinyit egy csepp fehér tubust kis asztaláról, fokról fokra. Azza... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Nem vers
Nem akartam anyák napi verset írni, a szívem az emlékektől mindig szomorú. Ma kicsit másabb volt: ajándékot hozott a reggel, álmom... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Elviselés
Vírusos idők, bezárt hajlék. Megértő viselkedés. Lám, még vagyunk. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Csacskaságok
Kacormacska, minden macskák legnagyobb királya parancsait elnyávogta cirmos országába. macska- testőrök kísérték, minden má... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Lehetőségek és tiltások
Mit nem szabad? hétfőn heverni, kedden kedvetlennek lenni, szerdán szörnyülködni, csütörtökön csődöt jelenteni, pénteken pi... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami vezet
Vezetnek az emlékeid: hatottak rád szüleid, s pályádon a nagy elődök. Tán dicsvágy, vagy más hajtott? Ambíciód, ha teremt: ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Védekezés
Ki volnék, na, ki vagyok? Tiéd a pont, ha megmondod! Jöhetnek az ellenzőim, fel nem ismer senki sem. Nem más ez, mint védekezés: el... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A titok
A titoknak nincsen titka, hisz ő önmaga, titokzatosság, sokféle fajta. lehet adat, tény, esemény, személy, lényeges, hogy rejtély. ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)