benyúlok a hétfők hóna alá, s megpróbálom felemelni, messzire dobni, mint kisgyermek a labdát. pár óra relációjában olyan kicsinek tűnik min... Tovább olvasom »
Mészáros László: Kezén pillangóval könnyebb lett
Néhány nappal ezelőtt történt, egy olyan délutánon, amelyről az ember akkor még nem tudja, hogy később hosszú ideig fog benne élni, mint a r... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Újjászületés (Variációk egy gondolatra III.)
A téli fagy mögött már lapul a tavasz, nehéz rögök alatt új élet fakad, minden mély seb lassan beforr, az elnémult szív újra dobban. A s... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Éjjeli fohász
Uram! Ilyenkor szeretek találkozni veled, mikor a csönd elhalkul, és egyre közelebb kerülnek egymáshoz némaságunk szárnyai, mert van miről... Tovább olvasom »
Solveig von Schoultz: A völgy ( Mátay Melinda Mária fordítása)
A kezed senki se fogta, senki se szólt: vigyázz rá. Ez a most. A völgy, amit nézel, kanyargó vizeivel, rejtőző erdeivel, szelíd lélegzetével... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Végső tél (Variációk egy gondolatra II.)
Fagy szívja ki a táj melegét, magányos varjú károg kornyadt ágon. Mocskos, szürke cserép, az égbolt, nincs már remény: útra rászáll a dér. M... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)