Hiába zúgnak a harangok,
én nem siratom a holnapot.
A mával nem hivalkodom,
lehúznak ólmos lábnyomok.
én nem siratom a holnapot.
A mával nem hivalkodom,
lehúznak ólmos lábnyomok.
Ha elcsitul e mord dacod,
leszel kegyelmes irgalom,
betöltöd bús, kies lakom -
vágyom már olthatatlanul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése