Nyugalom

susogó ezüstfényű
csendes éjszakákon
makacsul kerül
ölében ringató álom

emlékek cikáznak
tétova holdsugáron

arcod ködlő
halvány vonal
nézek utána
míg árnya elhal

csobbanó kavics
kört körre írva
vándor víztükör
betakar nyugalma