visszatérek gondolatban
hozzád naponta újra
magam mögé sóhajokban
félelmektől bújva
menedékben előveszem
szomorún szép emlékem
pilleszárnyú érintése
tenyered öblének melege
hangod zengő zenéje
rácsodálkozás: rianás
konok jégolvadás
telem menekülő meséje
hozzád naponta újra
magam mögé sóhajokban
félelmektől bújva
menedékben előveszem
szomorún szép emlékem
pilleszárnyú érintése
tenyered öblének melege
hangod zengő zenéje
rácsodálkozás: rianás
konok jégolvadás
telem menekülő meséje
Téli képbe ültetett emlékezésedhez szeretettel gratulálok: Mila
VálaszTörlésKöszönöm, kedves Mila ! :)
TörlésIldi.
VálaszTörlésAz ember, valójában, befelé él. Az emlékei között bolyong, százszor felidéz pillanatokat, soha ki nem hűlő érzéseket, sajnos, nem csak a jókat.
Igaz, és jó írás.
gyuri
Gyuri, teljesen igazad van. Emlékek nélkül nincs is életünk, elveszítjük a személyiségünket is. Köszönöm, hogy olvastál, és tetszett. :)
Törlés