Tóth Sarolta: Tücsökzene



Fűszeres illat, nyári éj,
a kerti tölgy alatt, a kis padon
hallgattuk a tücsökzenét
együtt boldogan.
Hervadásszagú az ősz,
a kerti tölgy lombja hull,
hallgat a tücsökhegedű zenéje,
zokog a magányos csönd. 


7 megjegyzés:

  1. Boldog nyáréj, szomorú ősz - s a tücsökkel kötöd őket össze, kedves Sarolta. Tetszett, ahogy a bennem is rejtőző hangulatokat előcsaltad. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Gábor

      idős korban néha nosztalgiázunk, pedig az elmúlás fáj
      köszönöm, hogy visszhangra találtam nálad

      Törlés
  2. Ha az utolsó sort megváltoztatnád, akkor slágert írnál, s nagyot szólót.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Judit

      meglepett a dicséret, javaslatodra - hogyan változtassak - kíváncsi lennék.
      köszönöm, hogy olvastál

      Törlés
    2. Kedves Sarolta, azt hiszem, értem Judit "slágeres" javaslatát, s ki is gondoltam egy saját zárást. (Persze, ez egyéni megfogalmazás, egy lehetséges esetre. Beleértve azt is, hogy a versíró személyisége ekképp inspirálja, ezt elképzelhetővé teszi.) Saját befejezésem tehát például ilyen lenne: "hallgat a tücsökhegedű, / magamban is veled vagyok." :d

      Törlés
    3. Kedves Gábor

      "szívemben szomorú csend"

      ez nem lenne jó?

      Törlés
    4. Igen, úgy vélem, ez hozzád jól illenék; benne érzem azt is, amit javasoltam, s egyben kifejezed lelked állapotát; Ditta is megerősítheti, hogy például ilyen utolsó sorra gondolt. :)

      Törlés