Tomor Gábor: Életidő



A te időd,
s az én időm,
két háborús, boldog idő…             
Elnyel a Kronosz-óceán,             
biz el, az életadó –
kaptunk belőle kóstolót.         
                                   

Kép az internetről
 


6 megjegyzés:

  1. Benne élünk, és ő bennünk,
    az Idő az úr felettünk,
    csak látszat, hogy vele küzdünk.
    Tagoljuk, részekre bontjuk,
    ha ember lenne, nevetne rajtunk.
    -de kóstolót kapunk, és megköszönjük.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szinte mindent megírtál, amit hozzászólásban lehetséges, kedves Sarolta! Köszönöm! :)

      Törlés
    2. Ez az igazság Gábor.
      Az ember, tévhiteibe burkolózva, bebeszél magának mindent "Félelmében" hogy merjen élni, ami tőle függetlenül, folyik, és a semmibe vész.
      gyuri

      Törlés
    3. Sok választásunk nincs, Gyuri. Élünk, csak aztán az a kérdés, hogyan tesszük... Köszönöm soraid! :d

      Törlés
  2. Nagy igazságról írtál! Köszönöm.
    Szívem szerint szóltál!
    Szeretettel: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazság... Ha úgy tetszik: életszemlélet, kedves Mila. - Köszönöm véleményed. :)

      Törlés