Nézem a síneket,
türelmesek,
várják a vonatokat,
hallgatagok.
Egymás mellett futnak,
mégis magányosak.
Összetartoznak,
nem barátkoznak.
Távolra futnak,
a célnál megállnak,
várnak, várnak.
Tea jobb sín vagy, a bal én,
közöttünk teljesen üres a tér.
Versedet nem tudtam másként olvasni (ez nyilván erénye), mint egymás mellett élő, de a köztük levő űrt intimitással (például beszélgetéssel) kitölteni nem tudó emberpár életét. Hallgatagok, magányosak, s egyszer minden véget ér. :(
VálaszTörlésHelyesen értelmezted, van ilyen, én ismerem.
Törlésköszönöm figyelmedet, tapintatos,de tökéletes értelmezésedet.