Tóth Sarolta: Ne vedd el tőle /haikuk/



Vágott virágok
vázában hervadoznak,
illatul illan.

Néma csend honol,
kalitkába zárt madár
többé nem dalol.

Becsapott ember
nem hisz becsületben,
bizalmatlan lesz.

Léte lényege
illata, dala, hite,
ne vedd el tőle!



3 megjegyzés:

  1. Így igaz: egyéniségünk, dalunk, hitünk megmaradjon! Éppen most olvastam, Goethe soraiként idézték: "Édes élet minden élet,/ míg megőrzöd magadat;/ a minden se veszteséged,/ csak maradj az, ami vagy./ (A 3. sor talán így lenne jól: illatuk illan; nem?)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm az üzenetet, a sor tévesztés áldozata,
    valóban illatuk illan - ezt akartam, de nem figyeltem.
    Sokat tévesztek, fárasztó a kezemnek javítani, de ha nem húzzák alá, észre sem veszem./Roncs vagyok, abbahagyom sz írást./
    Köszönöm értékes és rendszeres üzeneteidet.
    baráti üdvözlettel Sarolta

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne már, kedves Sarolta! Már írtam egyszer: nem is tévesztesz sokat; semmiképp ne hagyd abba az írást: ez mindenképpen erőt ad a mindennapokban. Szeretnék változatlanul hozzászólni írásaidhoz. :)

      Törlés