Mindig megtalál.
Már meg sem lep.
Nem kutattad,
ő lelt meg téged.
Megtalált, itt van:
íme, az új hited.
Kép a netről
Tomor Gábor: Megtalál
Mindig megtalál.
Már meg sem lep.
Nem kutattad,
ő lelt meg téged.
Megtalált, itt van:
íme, az új hited.
Kép a netről
Tóth Sarolta: Szegények karácsonya
Halmozottan hátrányos helyzetben
szegény családnak beteg gyermeke
menekülj Meseországba!
A mesékben ragyog a világ,
vannak csilingelő csodák,
szelíd vadállatok,
mesefigurák.
Koldusok kincseket találnak,
az éhezők kapnak finom vacsorákat,
játékokat a gyermekek,
új ruhákat a rongyos emberek.
Haragosok szívet cserélnek,
a nagy családok ezután békében élnek.
Nem kerül hátrányos helyzetbe senki,
születő kicsi Jézus menti.
Betlehemnek történetét meg kell ismerni.
Csordapásztorok, keleti királyok,
felkeresték,velük imádjátok!
Riba Ildikó: Fenyők között
Fenyők között hideg szélben
kristályhó kavardul.
Hold ezüstfényében
gyémántként ragyog makacsul.
Sarlóján fényfüzér-pókháló,
ölében gyertya pisla lángja.
Csilingelő csengettyű
szendereg ölelő karjában.
Szent este éjjelén készül
ajándékkal kicsi és vén.
Csomagot bont bűvöletben,
szeretet kél a lélekben.
Tóth Sarolta: Októberi ősz
Kövér köd ül a tó fölött,
nem fúj a szél, nád nyöszörög.
Párától nedves rögök között pörög
egy rothadó görögdinnye
széttépett leveleken.
Látod, ilyen az október nálunk!
Ökörnyál tapad fejedre,
nyálkás, rád van tekeredve.
Kedvetlenül kémleled az eget,
de nem látsz napot, csak fellegeket.
Nyirkos lesz a kabátod is,
orrodból friss náthától csepeg a víz.
A természet most nagy temető,
avarból sírhalmot épít a szél.
Zsugorodik a sok levél.
A tó fölött kövér a köd,
legyőzik sárga sugár-ördögök.
Tomor Gábor: Szeretünk
Nyomot hagyni akarsz,
szépet, igazat, emberit.
Megszállottan dalolod,
aki vagy, aki lehetsz.
Mutatsz rosszat és jót:
elénk teríted életed.
A kép aláírása: Lelki béke; a Baltazár Színház előadásáról.
Tomor Gábor: Lelki hatások
Mottó: Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik. (Mensáros László)
Mennek tovább
– Bátorság! – Bátorság!
Üdvözölték egymást, s máris emelt fővel, erőtől duzzadóbban mennek tovább. Eltekintettek attól, hogy öregek, védtelen párok, akiknek testőrre nem telik, s igazi rendvédelemhez sem jutnak hozzá. De, ami késik, nem múlik.
– Bátorság!
Gond
„Az elmúlt évek tényezői” címmel többalakos, monumentális szoborterv készül. Illetve nem készül. A legfőbb gond ugyanis eldönteni: ki maradjon le a talapzatról?
Több magasan kvalifikált (állítólag értelmiségi) szakma képviselői már felajánlották lemondásukat.
Róluk valószínűleg a szerénység szobrát mintázzák meg.
Szendvics
Öregúr, az élelmiszerbolt előterében közli megfigyelése eredményét:
– Annyian vannak, mintha ingyen adnák…
Izgalmas étek! Két áremelés között egy kommentár.
Eb, ha nem lát
Ember jő, nyakában vöröskeresztes tábla. Rövid pórázon vezet egy vak kutyát.
Elnézést, ez egy botor látomás. Az ilyen ebet ugyanis megölik. Sajnálják – őt ezért elaltatják.
Hatás
Mondják, bízhatunk a talpmasszázsban. Ha a talpon a megfelelő pontokat gyúrjuk, rögtön egészségesek lesznek rakoncátlan szerveink.
Na de, most a talpam sajog, így nagy a gondom: hogy rendbe jöjjön – májam, lépem, vesetájam vagy mi mást, és hogyan kéne masszíroznom?
Barátnők
– Imádom a férjem, és ő is rajong értem. Nagyra értékeljük a beteljesületlen szerelmet.
– És én még őt hittem impotensnek!
Egy mondatban
Következetesség: A közügyek iránt sohasem érdeklődött, emiatt főbüntetésként a közügyektől öt évre eltiltották.
Siker: Nívódíjjal tüntették ki neves tudományos szakírónk magyarról magyarra fordított legújabb nagyszerű tanulmányát.
Pech: „Egy gondolat bánt engemet” – csapott a levegőbe a szónok, majd megakadt; igazából egy gondolata sem lévén, előadását itt befejezte.
Fájdalom: Életének 40. esztendejében, tragikus körülmények között, Kéri Potya János arra az elhatározásra jutott, hogy nem olvas több újságot.
A kép aláírása: Virágnyelv; Tóth Szilvi munkája.
Tóth Sarolta: Kukac-barátság
Eső után találkozott
két gyümölcsféreg,
Egyik sovány, másik teltebb,
eszmét cseréltek.
Jól meghíztál kukac komám,
szólt a soványabb..
Éhes vagyok, én is ennék,
vendéglátó vagy?
Épp most jöttem egy körtéből,
a földön rohadt,
Édes volt és jól is laktam,
neked is maradt.
Gyere velem, megkeressük,
megkóstolhatod.
Elaraszolt a két kukac,
szerencsével járt,
a fák alatt még jó néhány
gyümölcsöt talált.
A soványabb is meghízott,
összeillő pár,
A két kukac barátságban
most is együtt jár.
Tóth Sarolta: Mondd, mit érlel
Mondd, mit érlel a sorsa,
annak, ki feljutott a csúcsra,
kitűzi büszkén zászlaját,
fejére képzeli a koronát..
Körültekint - magas a szint,
Alatta nincs - harmónia,
van is mitől tartania..
Mozdul a föld, a menny dörög,
vihar készül, zúg a tömeg...
haragja bősz, - mi lesz, ha győz?
Mondd, mit érlel a sorsa,
akinek nem jutott korona,
játék kardjával hadonászik,
sorrendbe állítja katonáit,
a harcot is vállalja maga,
hiszen ez most a feladata.
Mondd, mit érlel a sorsa,
aki a hegyről lejövet
elvéti a soros lépést,
elszakítja a kötelet.
Lezuhanhat a völgy ölébe,
fejére hullnak a kövek,
sebaj! a piszkot leporolja,
másik hegyen lesz nagykövet.
Tomor Gábor: Mit tennél?
Ha tehetnéd,
ugyan mit tennél?
Esetleg tűnődnél:
vajon a helyemben
hogy járnál el helyesen?
Mit tennél a bőrömben?
A kép múzeumi kiállítás részlete.
Tomor Gábor: Utad
Korlátok között
biztosan haladsz.
Nem kábítanak
hiún sikerek.
Arcodon árkok,
jelzik életed.
A kép Kós Károly portréja; Erdélyi Lajos felvétele.
Tóth Sarolta: Városi hajnal
Ezüsthajú öregapó éjszaka
pihenni tér rózsaarcú hajnalra.
Harmatpermet hull az égből,
bimbók nyílnak kéjes széltől.
Madárdaltól zeng az erdő,
fehér, fodros fenn a felhő.
Új Nap sétál fel az égre,
fürdik a lég kék vízében.
A városban füstös ködök,
dübörögnek gépördögök.
Tömeg rohan az utakon,
fáradt álmosság arcokon.
Derűs emberek sietnek,
sikert, örömöt keresnek.
Hajnalban hajlik az élet,
reggelek hoznak szépséget.
Tóth Sarolta: Szeptember végén
A mézeshetek boldogságában
különleges szerelmes verset írt
Petőfi, a költő - szinte sírt.
A múlandóság érzete kísérti:
saját korai halálát érzi,
mint jóslatot megidézi
a gyászfátyollal takart fejfát,
/soha meg nem talált/ sírját,
a síri világban is érzett szerelmet,
ifjú felesége özvegyi hűtlenségét.
Borzongató a gondolat,
halált jósol a boldog pillanat.
Merengés a múlandóságon:
az elhulló virágon,
az eliramló életen,
mely a költőnek halált terem.
Sokat idézett, páratlan sorok,
tragikus sorsok.
„Elhull a virág, eliramlik az élet”
Teljesítették gyorsan az évek.
Tomor Gábor: Életed
Az emlékezetes elsők.
Az eszmélő korszakod.
Iskoláid, sok munkaév.
Ártók és jóbarátok.
Szerelem, küzdés. Öregség.
Az egyetlen halálod.
Kép a netről
Riba Ildikó: Varjak
Fekete felhők gyűlnek,
szélükön varjak ülnek.
Károgó parti kezdetén,
meleg szoba rejtekén
hallgatjuk őket, te meg én.
Surrogó szárnyak
égi vitorlákká válnak,
cikáznak szél hátán,
pihennek fa ágán.
Jövőt jósol a sámán.
Monoton mormol,
tűzben csontot kormol.
Bojtos botjával koppant,
lába ritmusra csosszan.
Szívem félelemtől dobban.
Tomor Gábor: Létnövelő
Nevess sokat!
Fejts rejtvényt!
Foglald el magad –
tégy a hosszú életért!
Tanácsokkal jól állunk.
Megfogadnunk kellene még.
A képen: Egy nemzet évszázadnyi festészete; Gulyás Pál munkája.
Tóth Sarolta: Himnusz a Békéről
Békét kerestem,
megtaláltam,
halotti csendben
ült magában.
Embert kerestem,
nem találtam,
maga pusztított
fajtájában.
Mit ér a béke
ember nélkül?
Mit ér az ember
béke nélkül?
A béke csendje
csend békéje
a gyáva ember
üdvössége.
A hős élete
a győzelem,
léte értelme
a küzdelem.
Győztes a vesztest
megsarcolja,
ez új ok újabb
háborúra.
Pusztítjuk egymást
míg csak élünk,
a béke legyen
csak vendégünk!
Tiszteletbeli
istenségünk!
Harcolunk érted,
légy vezérünk!