Haász Irén: Apám, anyám

Apám a Föld, anyám a Hold,
az ősi vonzalom
összetapasztotta őket,
mint mágnest vashalom.
De szakítatlan kötést is
megtépáz az élet!
Halál tarolta, s lett apám
földbe bukott lélek.
Világából kiszakított
tétova, kerengő Hold!
Istent játszott muszájból, hisz
menedék, oltalom volt!
Anyám holdsarló formává
alakult, pengeéles
akarata gyámoltalan,
fásult riadtságé lett.
S a fészekaljnyi sok utód
szétszéledt a világban;
kis csillagok lettek az ég
baromfiudvarában…

Tóth Sarolta: A Való Világ

Vak nem látja az ocsmány világot,
süket nem hallja a hazugságot,
néma nem mondja el véleményét,
elmebeteg nem kesereg.

Gondolj a három majomra:
nem lát, nem hall, hallgat.!
Nem vagy majom,
kiváló polgár vagy.
űű

Tomor Gábor: Döntés

Véled: értékeltek;
megítélték munkád,
hogy igyekeztél, a kiállást.
Döntés: mehetsz tovább.
Két szemedért, másért?
Kit érdekel: továbbjutottál!


A kép aláírása: Mit gondolok?, Lak Róbert munkája

Tomor Gábor: Mennyit érünk?

Nahát, hogy egyesek olykor milyen szélsőségesen fogalmazzák meg a véleményüket! Például a világ dolgairól, a gazdaságról, a tudományról és még sorolhatnánk tovább; mindenről külön-külön, meg egybevéve is azt mondják, hogy az egész, úgy, ahogy van, szóval…, szóval értik, az egész nem ér semmit. Mindenben, mindenütt fejetlenséget látnak, még szerencse, teszik hozzá, hogy vannak olyanok, akikkel lehet valami jót kezdeni.

Eszembe villan egy mondás, amit hallottam valakitől, aki szintén hallotta, vagy olvasta másvalakitől. „A dekadens azt mondja: a világ nem ér semmit, holott azt kellene mondania – én nem érek semmit.”

Említett szélsőségesen bírálóinknak a világ ugyancsak nem ér semmit, úgy, ahogy van. No de ők, ők…, ők aztán kell, hogy érjenek valamit.

Terveik, fejtegetéseik lenyűgözőek, minden létező gond megszüntetésére látnak, találnak megoldást. Nagy vonalakban legalábbis. Így lehetne, úgy kellene, amúgy lenne igazán jó… Szívem szerint máris rájuk bíznám, oldják meg gyorsan a világ, a gazdaság, az élet legégetőbb kérdéseit.

A bökkenő csupán az, hogy mivel szerintük csak néhányan látják helyesen a tennivalókat, hát kevesen vannak elvégzésére. Mert hiszen nagy a világ, sok a dolog benne.

Kétely kételyt szül, a nagyvonalúan felvázolt elképzelések sem hatnak már lenyűgözően, és ha csak kicsit is belegondolunk, ezen nincs mit csodálkozni.

A világ, az ország, a tágabb-szűkebb környezet az embernek ugyanis nem a nihilt, hanem a mindent jelenti. Aki csak magában hisz, aki csak magát tartja bölcsnek, hogy ne mondjuk: kiválasztottnak, és munkáját e tudattal, bárha eredménnyel végzi is, azt előbb-utóbb hiányérzet tölti el. Vélt okossága, fölényes magabiztossága foszlik semmivé, ha rájön e hiányérzet okára. Akkor talán már késő lesz, hiába mondja, hogy többre is vihette volna. Többre eredményben, többre emberségben.

És ha egy pillanatra őszinte tud magához lenni, legalább akkor kimondja: „A világ ebben nem akadályozott volna. Én értem csak ennyit.”

A kép aláírása: Mindaz, amit látunk, másképp is lehetne; Várady Róbert képe.

Tóth Sarolta: A szeretet

A szeretet piros virág,
bársony szirma illatárja,
bimbóját felétek tárja.
Szívek együtt dobbanása,
álmainkban puha párna.
Gyermeknek gyermek pajtása,
ifjúnak szerelmes párja.
Végtelen és kortalan,
támasz, vigasz, boldogság,
segítőkész barátság.
érdek nélküli kötelék,
ezért érték, ezért szép.
Igaz szerelem alapja, vágya,
kaland vagy életre szóló bárka.
Utódokkal  hogyha bővül,
családdá lesz nemzedékül.
Együtt lenni, látogatni,
ölelve egymást örülni.
A síron túl is szeretni,
emlegetni, emlékezni.

Tóth Sarolta: Szép a világ

Szép a világ, mondja a vak,

elhiszi, amit mondanak,

fantáziája gazdagabb,

mert nem látja a romokat,

az elhanyagolt utakat,

a bűzös szeméthalmokat.

Valóban szép a Természet,

ahol emberek nem élnek.

Égbe törő sziklaszirtek,

vízesések, patakok,

változatos, vadon élő állatok.

Lombos erdők, ezüstfenyők,

vadvirágos, dús legelők.

Enyhe szellők, illatok

elvarázsolnak.

Az emberi alkotások

művészi megformálását látod,

épületek, hidak, szobrok, tornyok,

láttán – szép a világ – mondod.

örökség az utókornak,

kedves mese a vakoknak.

Takarítsuk ki a Földet,

ha tiszta lesz, gyönyörködtet.

Méltán nevezhetjük szépnek,

egészséges lesz az élet.

Tomor Gábor: Volt ez is

Amíg élünk,
mindenféle folyóba
beléphetünk.
Be is lépünk, fürdőzgetünk.                   
Mondjuk majd kikászálódva:               
Ez is megvolt, jót örültünk.                                   


A kép aláírása: Napközelben; Berény Róbert munkája.

Tomor Gábor: Milyen vagy?

Ilyen lennél?
Hol igaz, hol hamis?               
Szeretsz, majd jön a gyűlölség?               
Hű vagy, aztán ki-kitérsz?
Hódolsz a bűnnek –
így megnyered a bűnhődést.                     


A kép címe: Spanyolfal; Ország Lili munkája

Tóth Sarolta: Okos művilág

Nem nagy baj, ha ostoba vagy,

legyen okos telefonod!

Ügyes kézre sincs szükséged,

elvégzik az okos gépek

helyetted a munkát,

te kapod az árát.

Minden testrész pótolható,

műanyagokból kapható.

Hamar kopik, nem nagy kár,

van sok másik, kicsi ár.

Szeméthegyek egyre nőnek,

élőlények mérgeződnek.

Robotok helyettesítik,

érzésekre nincs szükségük.

Nincs fájdalom, nincs szerelem,

ez a világ nem kell nekem.

Tóth Sarolta: Krimi történet

Rémes volt az este,
kékes fényben felvillant
egy halott nő teste.
Aki ilyent megpillant,
a tettet nem leste,
jól teszi, ha elillant,
gyanúba ne esne.

Erdő szélén sétáltam,
bokrok tövén megláttam...
Menekültem rémülten,
pedig nagyon szédültem.
Riasztottam rendőröket,
nehogy engem üldözzenek,
elbújtam a közelben.
Mi történik? - figyeltem.

Nyomkeresők érkeztek,
kutattak és ügyeltek
minden neszre, zajra,
így kerültem bajba.
Elkaptak és faggattak,
tapogattak, nyaggattak.
Miért jártam erre éppen
az éjszaka közepében?

Nem volt magyarázatom,
halott nő nem áldozatom.
Hajtogattam, ám hiába,
csak bevittek a zárkába!
Ha halottat találtok,
senkinek ne mondjátok,
hagyjátok őt sorsára,
így nem juttok zárkába.

Végül elfogták a tettest,
engem pedig elengedtek.
Nem megyek az erdőbe,
mert tanultam belőle.
Bokrok alatt lehet hulla,
biztonságunk ma már nulla.
Én is lehetnék halott,
de többé nem járok ott.

Tomor Gábor: Izgalmas élet

Mottó: A lélek akkor öregszik, ha már csak a földön járnak a vágyai, szárnytalanul. (Ancsel Éva)

Felmérés

Munkaszociológusok fogalmazták meg, adták fel a fogós kérdést: Hányan és hányszor néztek baleknak másokat a környezetükben? Az adatok azonnal ömleni kezdtek.

A számítógép még dolgozik.

Potenciás

A férfiúi teljesítményt fokozó anyagok feltalálásával az erre szakosodott vegyészek megtették a magukét. Mondható: a tudományos élet már nem is foglalkozik e témával, előtérbe kerültek az értékesítők.

Egy kevéssé ismert, de a többiekhez hasonlóképpen hatásos szer a Papaverine, a Prostaglandin. (Bizonyítja az, hogy külföldön dézsmálás is történt; a betörők pénzhez nem nyúltak, csak az erőt adó tablettákat vitték magukkal.)

Más információk közt értesülhettünk a Veige névre hallgató, kínai konkurensről: az eddigieknél olcsóbb, kizárólag természetes alapanyagokból készül.

Eközben semmi nem állja útját a vicceknek. Ifjak tudósítanak arról, mi lesz az apró lényekkel, ha a Viagrát fogyasztják: a földi gilisztából ropi, a süniből meg buzogány… 

Emlékezés

Rég volt, igaz volt (vagy nemcsak régen volt igaz?); nekem így mesélték:

– Tudod, mi a különbség a repülőgép és az életszínvonal között?

– ?

– Semmi. Mindkettő minél magasabban van, annál kisebbnek látszik…

Kifinomultan

„Vigyen egy kis izgalmat az életébe!” – Emlékszem az út szélén álló, majonézes-mázos nyelven fogalmazott ajánló plakátra.

Az emberek megszemlélték, továbbléptek. S úgy tetszik, ha ételükbe nem is, életükbe sikerült némi izgalmat lopni. A következő poszter ugyanis kifinomult életstílust javasolt, no meg szalámit, azzal a körítéssel: nem kell mindig kaviár.

– Minek néznek? – mordult fel s anyázott egy nem is szakadt útitárs. Aztán hozzátette, jóval kifinomultabban, némi megértésre várva:

– Hiszen nincs is mindig kaviár…

Epizód

Széles mozdulattal nyitom be az ajtót. A bent dolgozó odanéz, szólna, de megelőzöm:

– Kérem szépen!

Nagyot néz, mire vélje e köszönést?

– Nincs mit, szívesen máskor is – mondom tovább, aztán helyesbítve: – Illetve máskor se…

Mint a tanácstalanság szobra, mered rám. Magyarázatként – végre megnyugtatóan – az ajtón levő szövegre bökök ezután:

„Köszönöm, hogy nem gyújtasz rá!”

Változó előjátszás

Kezdetben vala a bontogatás, kioldozás a ruhakölteményekből. Majd a valódi líra – jött a felolvasás. A szerelmesek

intim kettesben – előjáték gyanánt – bejárták a világirodalom tárházát. És mind hosszabbra nyújtva a szemelgetést a gyöngyszemekből, Ádám és Éva magukat többször is álomba ringatták.

És a mesét ott fűzték, izgulták tovább…

A kép címe: Erdei szerelem; Ray Monde festménye.

Tomor Gábor: Másság

Látod úgy, ahogy én?
Érzed örömöm
vagy botorságom?         
Hiszem, te mást látsz,               
s vigadsz is máson:                         
nem vagyunk egyformák.


A kép a Magán metropolisok kiállításon készült.     

Tóth Sarolta: Meghalni jó!

Csak csont és bőr és fájdalom,
inkább a halált vállalom.
Hitvány testem menjen földbe,
lelkem szálljon el örökre.
Ne sírjatok, búcsúzzatok,
most megtudom, mi a titok,
de elmondani nem tudom,
ehhez már nincs kapcsolatom.
Madár elvisz a csőrében,
morzsákat eszik belőlem.
A világ lehet végtelen,
nem sikerült megismernem.
Ti, kik éltek, élvezzétek,
sok szépet, jót adhat néktek.
Ne féljetek a haláltól,
a Semmit hozza magával.
Megszabadít minden kíntól,
gondoktól és fájdalomtól.
Nem lesz utolsó ítélet,
már itt levezekeltétek
testi-lelki bűnötöket,
Semmisülni: örömünnep.

Bige Szabolcs: Három skicc (Vasárnap délelőtt, Kuli bácsi, Tessék nekem eladni)

Vasárnap délelőtt, hétágra süt a nap, a kis vendéglő kiköltözött az asztalaival a járdára. A virágládákkal az úttest felét is elfoglalta, a gépkocsik csak éppen, hogy elfértek. A gyalogosok a fal mellé lapultak, ha vaj egy elhaladt. Egyszerre a sarkon egy kisteher kanyarodott be, de sehogy sem tudott a virágládáktól elférni. Sógorommal néztük kis ideig, mit kínlódik. Sógor odaállt segíteni, integette, hogy most jobbra, most balra, most kicsit vissza. Ahogy ilyenkor szokták a sofőrök. Segítenek egymáson, ahogy tudnak. Húgom is ott álldogált, s érdeklődve figyelt. Aztán megunta az idétlenkedést, odalépett és arrább húzta a ládát, ne legyen útban.

-.-

Kuli bácsi mindig éjszaka érkezett. Anyuka tudta, mikor jön és megvetette neki az ágyat a nappaliban. Egy csővázas turistaágyat. A bácsi nyugállományú ezredes volt, fiatal korától katona, fegyelemhez szokott, parancsnak engedelmeskedő ember.

Az éjszakai vonattal megjött, elvette a szokott helyről a kulcsot, bement, pizsamát húzott és lefeküdt. Ahogy az ágy fejrészre leült, az ágy összecsuklott, de ez őt nem zavarta, úgy is belefeküdt. Igaz a feje lelógott, de hát mit lehet tenni?

„Húgom megmondta, itt kell aludnom, s itt is alszom!” – gondolta, s nem zavartatta magát.

Így találtunk rá reggel, mikor bementünk hozzá köszönni. Csak kacagta, hogy mi szörnyülködünk… 

-.-

- Tessék nekem eladni azokat a vázákat!

- Mennyit adsz értük?

- Ötvenet darabjáért.

- De fiam – szólt közbe anya -, azok megérnek legalább százat!

Így bíztatott engem a drága! Neki a becsület mindig többet ért a haszonnál…

Tóth Sarolta: Örökség – családfa

Nemcsak vagyont, ékszereket, észbeli képességeket, hibás géneket, és általa gyógyíthatatlan, sőt tovább örökíthető betegségeket is lehet örökölni. Az örökösödési illetéket életünk végéig fizetni kell. A Bibliában is találunk utalást arra, hogy Isten vétkeinkért utódainkat is bünteti.

A gyermeket vállaló szülők életmódja hátrányosan befolyásolhatja a gyermekük egészségi állapotát. Sok újszülött már születésekor hordozza az autoimmun betegséget. Nem élhet teljes, boldog, egészséges életet. Az észbeli vagy testi fogyatékossággal született gyermek családja életét is megnehezíti.

Sok esetben a hibás gének okozta kór tünetei csak hosszú lappangási idő után, felnőtt korban jelentkeznek. Ezek a betegségek nem halálosak, de rengeteg szenvedést okozhatnak évekig, halálunkig tart és egyre súlyosabb.

Az örökölt hajlamot életkörülményeink, környezetünk, a stressz felébreszti, sem visszafordítani, sem megállítani a folyamatos romlást nem lehet. Ezek az emberek lesznek elsőként a járványok áldozatai.

Sajnos, magam is áldozata vagyok egy ilyen későn felismert genetikai – gyógyíthatatlan betegségnek – génhibámat csak hetven éves koromban diagnosztizálták, a tünetét sok orvos megcsodálta:

-  Milyen érdekes, túl sok a vas a vérben.

-   Nézzék meg hát, mitől van! – kértem.

- A laboratóriumi speciális vizsgálat igazolta, hogy szervezetem nem hasznosítja, sőt, károsan raktározza, felhalmozza a vasat. Az életem végéig tartó kellemetlen kezeléseket nem vállaltam. Diétázom és megvizsgáltattam lányaimat. Szerencsére ők nem örökölték, vércsoportjuk is más, ez ugyanis szintén befolyásolja a kór kialakulását.

-      Tanácsom: figyeljenek az ilyen hosszan tartó „furcsaságokra”.

Tomor Gábor: Elhagyva

Hidegedik.
Nem vagytok már.
Sem szülőm, sem közeli,
valaha volt jóbarát.                 
Hidegedik.
Baljós világ.


A kép Zdzislav Beksinski munkája