Tóth Sarolta: Miért szomorú?




Miért vagyunk szomorúak,
mikor búcsúzunk?
Talán érezzük, hogy többé
nem találkozunk.
Miért szomorú a halál?
Testünk, lelkünk fáj.
A gyászolók megsiratnak,
rájuk is ez vár.
Miért szomorú a versem?
Talán nem tudom.
Szeretnék még pár virágot
szedni az úton.


2 megjegyzés:

  1. Igencsak elkaptad ezt a hangulatot, kedves Sarolta! Úgy érzem, e pár sorban benne van mindaz, ami közérzetünket meghatározza: jelenünk, a jövő, amiből nem maradhat ki egy szép vágyakozás sem... Tetszett! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, szívemből szólt. Már jártam szüleim sírjánál a temetőben.
    Itt vlt pár napig Szegeden élőlányom, akit most búcsúztattam - talán végleg, - mert érzem a véget

    VálaszTörlés