Várnak dolgaid.
Teszed, amit kell.
Közben eszegetsz.
Haladtál, véled.
És leszáll az est.
A kép címe: Nyakig a vízben; Fiók László alkotása.
Tomor Gábor: Egy nap
Várnak dolgaid.
Teszed, amit kell.
Közben eszegetsz.
Haladtál, véled.
És leszáll az est.
Tóth Sarolta: Haláltánc-ének /Villon nyomán/
az eredmények biztatók,
önbizalma egyre nőtt.
Jött a Halál, elragadta,
és vitte - vitte őt.
Az ünnepelt díva arca
mosolyog a reklámokon,
népszerűsége egyre nőtt.
A Halál jött, elragadta,
és vitte - vitte őt.
A népvezér épp szónokolt,
a tömeg tapsolt neki,
hatalomvágya egyre nőtt.
Jött a Halál, elragadta,
és vitte - vitte őt.
A vadász ült ˝méla lesben˝,
de rárontott egy fenevad,
zsákmányára büszke volna,
de jött a Halál, elragadta,
és vitte - vitte őt.
A pap éppen Istent hívta,
hogy imáját meghallgassa,
vele áldoztak a hívők,
de a Halál jött, elragadta,
és vitte - vitte őt.
Lehet koldus, lehet király,
Pénz, hatalom, érdem, tudás,
nem tartja vissza a halált,
megragadja, nem ad időt,
és viszi - vissza nem hozza - őt.
Tóth Sarolta: SOS
üres a koldus tenyere.
Koldulni szégyen, lopni kell,
vigyázz, hogy ne fogjanak el!
Koldus vagy tolvaj éhezik,
valami mindig történik.
Alamizsnát vagy börtönt kap,
telik az idő minden nap.
Dolgozni kéne, munka nincs,
Kincs nem jut, de lesz bilincs.
Éjjeli szállás, vacsora,
menedékházak, vagy csoda.
Adakozz, segíts, van neked,
melegítsen a szeretet
Tomor Gábor: Őszi, pihentető egyveleg
Mottó: Élni azt jelenti, mint örülni bármi áron. (Rejtő Jenő)
Játékos meghatározás
Egy meghatározás, egy okos tanács.
Mi a legnagyobb selejt? Hát a Hortobágy: erre se lejt, arra se lejt. (Racionálisabbak szerint inkább olyasmi, ami miatt piacot veszít egy vállalat.)
És a bölcsesség, az ajánlás, a szívból jövő: "Ha nem bírod a hőséget, mássz ki a sütőből!"
Találkozás
– Jó napot! De ismerős valahonnan... Az biztos, hogy régen láttam...
– Jó napot! Én vagyok a fogorvosa...
– Akkor nem bánom, hogy rég nem láttam.
Kárpótlás, ilyen
Elütött egy kakast autós barátunk. Szánva-bánva a történteket, megkereste a szerencsétlen állat gazdáját. – Szeretném magát valamivel kárpótolni – mondta neki. –Jól van – válaszolt a kárvallott –, jöjjön ide reggel fél négykor kukorékolni.
(Ön)gátlásos feladat
Murphy is mondhatta volna:
– Van valami akadálya annak, hogy csináljuk? Csak az, hogy csinálni kell!
Kovács, a késői
Kiss rámutat az utcán egy férfira:
– Nézd, Kovács, az az ember minden ismerősének elcsábítja a felelségét.
Kovács szeme felcsillan, s mohón kéri:
– Mutass be neki!...
Szomorú öregség
– És a lányok?
– Az én koromban? Ajándék már minden nap... – mondta reszketeg hangján, a harmincadik évét taposó aggastyán.
Jónak mondja
– Ismeri a mondást? A férfi a szobában annyira férfi, amennyire nő az, aki belép az ajtón.
Fájdalmas arcú, őszinte úr felel:
– Istenem, muszáj nekem ilyen gyakran, ennyire férfinak lennem?!
Logikus válasz
– Hányas vagy? – Az elmúlt ötven évben többször is újjászülettem. – Akkor mi az életben soha meg nem értjük egymást! (Válaszolta egy legújabbkori pesszimista.)
A kép címe: Éjfél VI.; Szirtes János munkája.
Tomor Gábor: Hiába
Hiába a szépség,
a jóság.
Hiába, amire vágysz,
hiába reményed.
Csakugyan hiába?
A kép címe: Sapka; Szabó Attila munkája.
Tóth Sarolta: A boldogság
akinek vállára száll,
megismerheti a titkot,
mitől lesz az ember boldog.
Ám tanácsot mégsem adhat,
nincs egyetemes receptje annak,
kinek mi ad boldogságot,
Változatos - mondják, látod.
Kinek vagyon és hatalom,
másnak hírnév és jutalom,
viszonzott szerelem, egészség,
és ki tudja - mi minden még...
A pénz nem boldogít - mondják,
hiánya sem - tapasztalják.
Ha túl sok a tudományod,
attól se várj boldogságot,
Ne olvassál szakkönyveket,
jobban félted az életet...
A gazdag is megbetegszik,
ha gyilkos kór rátelepszik,
Nem menti meg a vagyona,
nem korrupt az élet ura!!
Aki tehetséges, talán sikeres,
talán a zsenije örökre elveszhet.
Nincs semmire garancia,
sorsunk előre kódolva...
Módosíthatunk, ha van akaratunk
szerencsénk - elég szavunk,
a kék madár magunk vagyunk.
A boldogság személyes,
röviden hat, szeszélyes.
Tóth Sarolta: Az vagy nekem
Az vagy nekem,
mint Nap az égen,
ragyogó csillagok sötét éjen,
mint színes virágok
tavaszi réten.
Te vagy a Nyár,
gyümölcs a lombok rejtekén,
langyos eső a tó tükrén.
Kalandos álom,
havas hegyeket járva párom,
támaszom, sziklám, várrom.
Hajnali édes ébredés,
az álmot szél fújta szerteszét.
Te voltál a boldogságom,
az ifjúságom, álmom,
de eltűntél, mint a köd,
vitted az örömöt.
Te lettél a múltam,
az ég elborultan
hajol fölém.
Tomor Gábor: Mértéktelen egyveleg
(Ön)gátlásos feladat
Murphy is mondhatta volna:
– Van valami akadálya annak, hogy csináljuk? Csak az, hogy csinálni kell!
Kovács, a mohó
Kiss rámutat az utcán egy férfira:
– Nézd, Kovács, az az ember minden ismerősének elcsábítja a feleségét.
Kovács szeme felcsillan, s mohón kéri:
– Mutass be neki!...
Játékos meghatározás
Egy meghatározás, egy okos tanács.
Mi a legnagyobb selejt? Hát a Hortobágy: erre se lejt, arra se lejt. (Racionálisabbak szerint inkább olyasmi, ami miatt piacot veszít egy vállalat.)
És a bölcsesség, az ajánlás, a szívból jövő: "Ha nem bírod a hőséget, mássz ki a sütőből!"
Találkozás
– Jó napot! De ismerős valahonnan... Az biztos, hogy régen láttam...
– Jó napot! Én vagyok a fogorvosa...
– Akkor nem bánom, hogy rég nem láttam.
Szomorú öregség
– És a lányok?
– Az én koromban? Ajándék már minden nap... – mondta reszketeg hangján, a harmincadik évét taposó aggastyán.
Tudja, mit ígér
Szép, őszinte szó. Intésnek is megjárja:
– Jössz te még a zsákutcámba!
Kárpótlás, ilyen
Elütött egy kakast autós barátunk. Szánva-bánva a történteket, megkereste a szerencsétlen állat gazdáját.
– Szeretném magát valamivel kárpótolni – mondta neki.
– Jól van – válaszolt a kárvallott –, jöjjön ide reggel négykor kukorékolni.
Jónak mondja
– Ismeri a mondást? A férfi a szobában annyira férfi, amennyire nő az, aki belép az ajtón.
Fájdalmas arcú, őszinte úr felel:
– Istenem, muszáj nekem ilyen gyakran, ennyire férfinak lennem?!
Murphy is mondhatta volna:
– Van valami akadálya annak, hogy csináljuk? Csak az, hogy csinálni kell!
Kovács, a mohó
Kiss rámutat az utcán egy férfira:
– Nézd, Kovács, az az ember minden ismerősének elcsábítja a feleségét.
Kovács szeme felcsillan, s mohón kéri:
– Mutass be neki!...
Játékos meghatározás
Egy meghatározás, egy okos tanács.
Mi a legnagyobb selejt? Hát a Hortobágy: erre se lejt, arra se lejt. (Racionálisabbak szerint inkább olyasmi, ami miatt piacot veszít egy vállalat.)
És a bölcsesség, az ajánlás, a szívból jövő: "Ha nem bírod a hőséget, mássz ki a sütőből!"
Találkozás
– Jó napot! De ismerős valahonnan... Az biztos, hogy régen láttam...
– Jó napot! Én vagyok a fogorvosa...
– Akkor nem bánom, hogy rég nem láttam.
Szomorú öregség
– És a lányok?
– Az én koromban? Ajándék már minden nap... – mondta reszketeg hangján, a harmincadik évét taposó aggastyán.
Tudja, mit ígér
Szép, őszinte szó. Intésnek is megjárja:
– Jössz te még a zsákutcámba!
Kárpótlás, ilyen
Elütött egy kakast autós barátunk. Szánva-bánva a történteket, megkereste a szerencsétlen állat gazdáját.
– Szeretném magát valamivel kárpótolni – mondta neki.
– Jól van – válaszolt a kárvallott –, jöjjön ide reggel négykor kukorékolni.
Jónak mondja
– Ismeri a mondást? A férfi a szobában annyira férfi, amennyire nő az, aki belép az ajtón.
Fájdalmas arcú, őszinte úr felel:
– Istenem, muszáj nekem ilyen gyakran, ennyire férfinak lennem?!
A kép címe: Szorongás; Gerber Pál munkája.
Tomor Gábor: Mulandóság
Te csak nevetsz.
Örvendeznek károdon.
Mindig nevetsz.
Elmúlik e világ is.
Folyton nevetsz.
Kép a netről
Tóth Sarolta: Mentsük meg a Földet!
a Hold világít,
a csillagok díszei az égnek,
ajándékok az élőknek.
A föld, a víz, a levegő
éltető, tápláló erő.
Növények, állatok és emberek
Élettere a Föld.
Nem becsüljük meg,
szennyezzük, mérgezzük,
rombolunk, pusztítunk, öljük
a KÉK BOLYGÓT,
ezt a ragyogót,
a teremtés ajándékát.
A pusztulás változásért kiált.
Bánjuk meg vétkeinket,
szorítsuk vissza aljas ösztöneinket!
Tóth Sarolta: Mesebeli változásaim
talán csak képzeltem.
Szárnyam volt, repültem,
felhők között, fán ültem.
Szédültem, leestem,
amikor felkeltem,
kecske lett belőlem,
mekegtem, legeltem,
gazdának tejeltem.
Kevesellte tejemet,
vásárra vitt, eladott,
kapott értem malacot.
Kutyája harapott,
moslékot nem adott.
Éhesen röfögtem,
leszúrtak, hörögtem,
sok hús lett belőlem.
Meglátott egy varázsló boszorkány,
megragadott farkamnál,
„Te legyél a madárkám!”
van részedre kalitkám.
Kitártam a szárnyamat,
repültem a fák alatt.
Véget ért a kalandom, csak mondom.
Tomor Gábor: Jótanács
kik tanokkal látnak el.
Bámulok: hát mi ez?
"Ne csodálkozz, barátom!
Azoknak köszönj csak,
kik felnyitják szemedet!"
A kép aláírása: Hú, a baglyok; Takács Máté munkája.
Tomor Gábor: Végletes
A gyerekek még repesnek,
az öregek merengenek.
Illúzió-rabok a zsengék,
véneinké a túlélt idők.
Rossz végletek? Az nem lehet:
másként látják az életet.
az öregek merengenek.
Illúzió-rabok a zsengék,
véneinké a túlélt idők.
Rossz végletek? Az nem lehet:
másként látják az életet.
A kép a netről
Tóth Sarolta: A téma
hevert az úttesten.
Elgázolta egy autó,
benne részeg újságíró.
A témát felemelte egy költő,
elvitte őt témástul a mentő.
újsághír lett a baleset,
a költő híres lett.
Mindig hever téma az utcákon,
fontos, hogy egy író rátaláljon.
Jön a rendőrség és a nyomozó,
élvezi a hírt a sok olvasó.
Krimi is születhet,
kell hozzá képzelet.
Mások tragédiája érdekes,
fő, hogy nem velünk történt ez.
örömünk még nem káröröm,
talán inkább közöny.
Miért nem segítünk a témának?
Ilyen témák irritálnak.
Fontos a téma tartalma,
ami felcsigáz, hatna.
Ilyen a rablás, gyilkosság,
de nem hevernek az utcán.
Riba Ildikó: Mit is...
ha már nincs miről beszélni?
ha már csak a csendbe-gubózva
lehet élni?"
mit is mondhatnék
ha csigaházamba bújva
bántások elől jó szót keresve
próbálok még élni
mit is mondhatnék
ha megalázottan már
nem vágyom másra
csak békességre
mit is mondhatnék
ha félig elfelejtve
nem is akarom hogy
megtaláld kidobott
érzéseimet szánalomból
Komáromi János játékára
Tóth Sarolta: Hazai földben nyugodni
az itthoni tájék nem elégítette ki.
Kalandvágya űzte, bejárt sok országot,
sehol nem találta meg a boldogságot.
Nagy vagyonra tett szert, mégis haza vágyott,
gyötörte a honvágy, otthonra nem talált.
Régi barátait sorra felkereste,
szívében felébredt régi nagy szerelme.
Megöregedett már, beteg lett, elfáradt,
szép szülőföldjére utas jegyet váltott.
Megnyugodva végre készült földet érni,
ám a levegőben szívinfarktus éri.
Testét a honi föld virágokkal fedte,
aki csak ismerte, sírva eltemette.
Tomor Gábor: Önzetlen
"Fizet vagy nem fizet?...
Akkor legyen hajléktalan!"
Segítenek, törleszthet.
Ám a pénznek híja van.
"Helyette majd én fizetek."
"Őrület; el sem hiszem!"
A kép a netről