Siska Péter: Profán geometria




Még zárva az ajtó.

A mellettem ülő
öregasszony arcán
a megsemmisülés ábrái:
örvénylenek
a ráncok. Lassan,
kérlelhetetlenül.

A nyári éjszaka forró levegőt
és rovarokat öklendezik.
Feltámadunk.


1 megjegyzés: