Boldog Új Esztendőt Kívánunk!

Az Allegória Portál nevében Mindenkinek szebb, boldogabb esztendőt kívánunk az ideinél! Reméljük, e felbolydult világban végre eljövend a béke. Hisszük, hogy valóban csökken majd az infláció. Bízunk abban, hogy az emberek sokkal több megértéssel és szerettel fordulnak egymás felé. Lehet, optimisták vagyunk, az is elképzelhető, hogy mindez csak fantazmagória, de mi szeretnénk egy megértőbb, boldogabb világot hagyni az utánunk következőkre, s még életünkben megtapasztalni azt, milyen volt néhány esztendeje a világ. A Covid és a szomszédban lévő háború, az infláció, majd a mostani izraeli-palesztin konfliktus rávilágított arra, milyen kicsinyke is az ember, akármennyi esztendő van is mögötte. Azonban egyetlen nappal karácsony után még nem hunytak ki a szeretet gyertyái a fenyőfákon és adventi koszorúkon, s még emlékezünk az ünnep igazi valóságára: a szeretetre. Szeretnénk megosztani szerzóinkkel, hogy ismét visszakaptuk a Facebookon való meoszthatóságunk, noha ez évekbe telt. Sokan már csak föntről figyelnek bennünket, azonban rengetegen vannak, akik végig mellettünk maradtak és hittek a csodában. Abban, hogy nem volt haszontalan az az egy évtized és néhány esztendő, amit mögöttünk hagytunk. Ebben a hitben, reményben folytassuk ott a munkát, ahol abbahagytuk, s várjuk az írásaitokat, képalkotásaitok! A főszerkesztő továbbra is Riba Ildikó, aki akkor is kitartott, amikor én már feladtam. Keressétek nyugodtan, a Facebookon megtaláljátok, s Ő az, aki eligazítja az ide tévedőket arról, melyik emailcímünkön várjuk a találkozást a mű és a szerzője között. Szeretettel: M. Fehérvári Judit

Varga Árpád: Hunor- Apevák

Hunor-apevák

(apevacsokor)

 

„Hogy

hívják

a nevét?”

„Szeretségből…”

„Egymásba néztek…”

 

„A

nevem

jövőre

is Hunor lesz?”

„Ma van a holnap.”

 

Kis

Hunor,

csak vigyázz

magadra, mert

mosolyod csalfa!

 

A

manó

pityergett.

Nem akart ma

oviba menni.

 

Sok

maci

közé jut

a mi bocsunk

is: Mackó csoport.

Horváth Lívia Nyárelő

Borulj virágba,
szedhesselek.
Elszáradsz,
temethesselek.
Borulj virágba,
rügyezni lássalak.
Szerethesselek
s elringassalak.
Borulj őszbe,
mint falevél.
Borulj a télbe,
mint a jég.
Újra élhess,
bújj elő…
Lassan jő a nyárelő…

2009.június 25.

Monet: Nyárfák napfényben ( 1891) 

Horváth Lívia Este lesz

Hosszú este lesz,
mint az idő amikor meg megáll,
ideképzelem milyen is volt a nyár,

szememnek áldás,
mikor koránjöttél és megláttalak,

Sírtam, de öleltél,
őszintén éreztem szavad,

aztán elmaradtak a levelek,
csak hullott, sereglett a sok őszi levél

utaztam, erre s arra,
de nélküled nincsen úticél.

Mint aki a tűzbe tévedt,
mint aki szól, s mégis rezeg,

ideképzelem milyen is volt a nyár,
amikor jöttél és megismertelek.

Kép: Horváth Lívia

2019. 11.08.