Fehérvári Judit: Apevák




Új
sírkő
rólad szól,
ki meghalni
mentél messze el.

Éj
égbolt,
rés sehol,
szél vadászik:
bevackol az ősz.

Az
este
kezéből
álom csöpög:
sokadik jelen.

Te
ott fönt,
én itt lent:
bújócskává
szenderült élet.

Csak
halni
szeretnék,
nem szenvedni,
csak elröppenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése