Péter Péter: Végakrosztichon



Selymez a sárga üröm
leng a szélben a hanga
érik a bükkön a makk
s már a gesztenye barna

olvad és árad a fény
a nap mosolyát hinti 
szerte felizzik a zöld
s érik hullik az alma


1 megjegyzés:

  1. Maga a vers gyönyörű, sőt, csodálatos, de nem értem, mitől akrosztikon. Lehetséges, nem jól olvasom össze a kezdőbetúket vagy ez a vég.

    VálaszTörlés