M. Fehérvári Judit: Barangolás Nakonxipánban

visszahoztál mert el sem mentem innen néha álmaimban a küszöböm hibernálja az óceánt és dagálykor egy fehér bálna messze röppen ajtóm őrizte... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Szentivánéji tündér

éjjeli pillangó csillaggal versengve szánkázik hajad selymén szentjánosbogár-fénynél hamvas arcod élén ravasz fény kér bebocsátást szentiván... Tovább olvasom »

M. Fehérvári Judit: Egyirányú utca Válasz Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca című versére

„De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca.” Megcirógatnám pedig a múltat, fényesíteném, akár gyermekkoromban a rézki... Tovább olvasom »

Kelemen Zoltán: Tavasz elé

véres utcákon nyomorba döntött emlék kulcsot keresel már kérges tenyereddel rozsdás lakatot nyitnál szíveden tátongó lék porba dobtad azt mo... Tovább olvasom »

Mészáros László:[naplórészlet]

Az emlékezetben a percek nem sorban állnak, hanem szétszórva hevernek, mint játék után az udvaron felejtett tárgyak. Van, amelyikből virág n... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Parázs

talpában fájdalomparázs lenge lányka pengén jár szerény élete sivár   nincstelensége lelket tör napjaiban kínlódva hörög kitaszítottan nyösz... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Tíz év ( harmadik rész)

Az óévet elbúcsúztatták az emberek nagy csinnadrattával, tűzijátékkal, zenével, ahogyan régóta szokás. Pezsgős üvegek garmadája ürült ki eze... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Szivárvány

égi moraj hangján felhő roppan villám cikázik   esőcsepp prizmáján fény bomlik hét színű csokor szivárvány szakad   furcsa éjszán csak hold ... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Tíz év ( második rész )

Az alföldi kisvárosra, mintha porcukrot hintettek volna! A gyerekek még ennek is nagyon örültek, bár hóembert nem lehetett belőle készíteni,... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Két haiku

Kivezetés udvarunk falán                                                   húgom ájult sikolya  könnyes jégcsapok Sortűz szemközt puskacső  ... Tovább olvasom »

Mészáros László: Karácsony után [Naplórészlet]

Karácsony után a házak visszaveszik a hangjukat. A díszek még maradnak, de már nem beszélnek; úgy állnak a sarkokban, mint elfelejtett monda... Tovább olvasom »

M. Fehérvári Judit: A tenger 2. Édesapám, Fehérvári Antal emlékének

  „Accidit in punto, guod non seperatur in anna.” „Azt, amiben annyi sok év nem dönt, eldöntheti egy perc.” (Latin mondás) „Ülök magam közep... Tovább olvasom »

Blank Judit: Vad Virág

Keményre fagyott a földút, s az őszi traktornyom, mely szinte sikátort vájt a vetés köré, megtelt esővel és hóval, mely jéggé fagyva úgy csi... Tovább olvasom »

Kelemen Zoltán: Tavaszi szél

teljességében magába fogadott majd lágyan felemelt mint lopott pillanatot nyújtott fel az ég felé (alig halhatót sóhajt) s tesz le torz tükr... Tovább olvasom »

Mészáros László: A perceknek [Naplórészlet]

A perceknek ilyenkor tapintásuk van. Finomak, mint a selyem, amely nem akar elszakadni, csak megmutatni, hogy volt egyszer egy pillanat, ami... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Sirató

Aztán csendesen,               titokban, mint hó után a föld,               felébredtünk. Szemünk               bentrekedt vágyaiban izzottu... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Tíz év ( első rész)

Előzmény:  Cseresznyefavirágok novella.  Az est még alig telepedett a házakra, villódzó fényeknek garmadája árulkodott arról, hogy december ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Fuvola

fuvolahang száll szelíden kék ruhás lány ül kövek padján   kikötött csónak alatt víz csacsog-csobog ringató tóban   édes-bús dallam -vízi tü... Tovább olvasom »