M. Fehérvári Judit: Theónak

Csak most volt huszonöt, s már temetni kell. A mosolya elveszet... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Tusák

Émelyegve rejtik,                                     mit átélnek némelyek.         Öldöklő harc, vér-cunamik,     pokol, hová tartan... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Vízió

sötét kuszált égen halott galamb repül angyalok pokolra szállnak gyors zsolozsmát mormol lét keresztjén függő rémülten imádkozó pa... Tovább olvasom »

Kapolyi György: De bonyolult…

Egy meggátolhatatlan történést-ha szemlélőként élsz, meg-nem marad más lehetőséged, mint tudomásul venni. Pusztán az eseményszenvedő ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Tücsökzene

Fűszeres illat, nyári éj, a kerti tölgy alatt, a kis padon hallgattuk a tücsökzenét együtt boldogan. Hervadásszagú az ősz, a ... Tovább olvasom »

Farda József: Fülenagy

Fülenagy, az elefántlány kedvenc helyén, a mezei virágok között hanyatt fekve heverészett. Bámulta a tovasuhanó felhőket, hallgatta a... Tovább olvasom »

Szöllősi Irma: Legkedvesebb

Néztem az arcodat, szemedet fürkésztem. Eltelt évek alatt megfakult egészen A kispadra ültünk, közben beszélgettünk, ezer szép ... Tovább olvasom »

M. Fehérvári Judit: Bújócska, avagy itt a fogó, hol az ajtó?

X betegtárs hiányos története a közegészségügyi skarlátbetűs időkből Habcsókos Á nem volt olyan bűbájosan ehető,... Tovább olvasom »

Kapolyi Noémi: Álmok folyója

Rengeteget dolgozott, egész nap az irodában idegeskedett, a kollégái, csupa kedves ember, mind ugyanebben a gondban voltak, tehát káv... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A teremtő

Kell lennie egy erőnek, kit a hívők istennek neveznek. Akit fel nem fog az elme, képzeletünk teremtette különféle szerepekre. Ami l... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Eltűnő

Keress társat! Nem vágyom rá. Igazodj, kérlek! Inkább a magány… És él csak csüggeteg, mint ki elmúlna már. A kép címe: Hiányzom... Tovább olvasom »

Markovity Radmila: Találkozás gyermekkori baráttal

Nem láttalak vagy száz éve tán, szemed csillog, arcod ragyog, lelked sugárzik  rám… Felkacag két kisgyerek, a labda gurul, gurul,... Tovább olvasom »

Kapolyi Noémi: A csodatétel

-A piaci sátrak egyre sokasodtak, ahogy mind több kereskedő, kézműves és mutatványos fizette meg a helypénzt, kezdte elbeszélését a... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Kérges ölelés

Cézárnak hívták, jelentéktelen emberke volt. Hosszú, ősz szakálla, az egyetlen, ami miatt emlékezni lehetett rá. Magányosan... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Szeretnék segíteni

szeretném a fáktól látni az erdőt, gyengeségből meríteni erőt, véges reményt végtelenül várni, ismert utat ismeretlen járni, kibékít... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Szenvedés

Különös lények.       Szerethetnének, mégis: vétenek, ölnek, fájón elszenvednek. Félik és állják, végül                   álságosa... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Szigorúan bizalmas 3.rész

Jó év elteltével a helyi kórházban találkoztam Árpival. Törésekkel és ficamokkal kezeltek a karambolom után. Kikötöttek eléggé mega... Tovább olvasom »

Markovity Radmila: Haiku-csokor

Vágyam A piros  rózsát másnak szakítottad le. Vágyom illatát. Láss Fehér rózsaszál elvakítja a szemed. Lelkeddel nézz rá. ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Személyiségünk árnyalatai

lehetek ismeretlen akárki, lehetek átlagos bárki, nem lehetek senki, nem lehetek valaki, más a társadalmi érték amivel a személyt m... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Elsodor (Haiku változat)

Hűs csepp borul rám, szavad váratlan zápor, tekintet vádol. Üres hódítás;  szemeidben vágy ragyog,  gyűrött vagy, fagyos.... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Életminták

Mottó: "Legyünk hálásak a tükörnek, hogy csak a külsőnket mutatja!" (Samuel Butler) Igény                        ... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Szigorúan bizalmas 2. rész

Új munkahelyén lelkesen fogott neki a munkának, s miután összeházasodtak, beköltözhettek egy kis kétszobás panellakásba. Ezt is a fel... Tovább olvasom »