A vadász A faluvégi sáros utakon kevesen jártak. Gyerekek játszottak a kanális parton, nyaranta fürödtek a poshadt vízben, és a kac... Tovább olvasom »

A vadász A faluvégi sáros utakon kevesen jártak. Gyerekek játszottak a kanális parton, nyaranta fürödtek a poshadt vízben, és a kac... Tovább olvasom »
„Az aggodalom része az életnek, de soha ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad és uralkodjon fölötted.” ... Tovább olvasom »
foszlott felhőből égre sápadt sálat kanyarítok testemből szivárog fáradt seszínű savanyú nyirok fájdalomtól sírok neh... Tovább olvasom »
A vörös csillag negyed százada bukott le a fejünk fölül, de augusztus 23-ának piros nyakkendős, kényszertapsolós emléke billogként ég... Tovább olvasom »
Összevissza csaponganak a gondolataim. Ma viszonylag csendes napunk volt, s a múlt, mint valami óriási labda ide-odaszökkent az elm... Tovább olvasom »
Már negyedik napja esett. És negyedik napja éheztek. Király Béla és társai. Magyarok és nem magyarok valahol kint a don... Tovább olvasom »
Mindannyian jól ismeritek Zeusz telhetetlen természetét, különösen, ha földi szép lányokról, asszonyokról van szó. Nem is vesztegetek ... Tovább olvasom »
Bár végét járta július, még nem volt igazi nyarunk. A nap sugara ugyan a meleg ígéretével hitegetett, hogy aztán délutánra alattom... Tovább olvasom »
Szél sóhajt a dombok fölött. Készülődik a vihar. Felkavarodik a száraz avar. Madarak bújnak a lombok között. Száraz még a szikkadt t... Tovább olvasom »
Egybecsapott görbe éjszakákon tegnap a ma, s máma lesz a holnap. Nem szab határt bűntudat, mámor a kijózanító porcióknak. Csak te.... Tovább olvasom »
Álmomban sem hittem volna, hogy köhögni tud a bolha. Mezítláb ment el a bálba, egy úri hölgy bugyijában. Egész éjjel táncolt vele, ... Tovább olvasom »
Július végi nyár Áloműző forróság Az élet egy röpke tánc Pitymallik, teraszon ülve bámulom a hajnalhasadást, kiűzött az álmatlanság.... Tovább olvasom »
Az utolsó körték is elkeltek Marcell ládáiból, kosaraiból. Régi jó barátom őkelme innen a szomszéd faluból, még a gimnáziumot is eg... Tovább olvasom »
Bőröd bársonyára ráncokat gyűrtek az évek, selyemhajad aranyára ezüst fátyol-teríték lett ékességed. Szemed ragyogása egykor mél... Tovább olvasom »
éji sötétben sápadt haragvó holdvilág lát út nélküli lankák lejtőin kábán bolyongok utamon kísérnek árnyalakok megállok néha mél... Tovább olvasom »
4. rész A fehér asztal körül Sokan ülték körül a fehér asztalt, melyet Sándor Mária tiszteletére terítettek. Harmincöt éves tan... Tovább olvasom »
Villámléptű baljós égi fényjelek a mennydörgést tanítják itt ma járni. Gyorsabb tempót diktál oldás és kötés. Míg fe... Tovább olvasom »