Műfordítások

H.W Longfellow:  Harun al Rasid

Harun al Rasid egy napon
Ily verset lelt egy könyvlapon:

Hol van a sok király, s urak
ki egykor világot uralt?

Az úton, melyen te is jársz,
elmentek, s vittek fényt, pompát.

Ó te, kinek osztályrésze
világ, s méltánylás egésze,

végy el mindent, mit kaphatnál,
de tudd: az út vége: halál.

Harun al Rasid leborult,
bús könnye a lapokra hullt.




Henry Wadsworth Longfellow
Haroun Al Rashid

One day, Haroun Al Raschid read
A book wherein the poet said: --

“Where are the kings, and where the rest
Of those who once the world possessed?”

“They're gone with all their pomp and show,
They're gone the way that thou shalt go.”

“O thou who choosest for thy share
The world, and what the world calls fair,”

“Take all that it can give or lend,
But know that death is at the end!”

Haroun Al Raschid bowed his head:
Tears fell upon the page he read.

***********************

Hope: Kasmíri dal
Nagy Domokos Imre nyers fordítása alapján

Szerettem sápadt kezed Shalimarnál,
Hol vagy most? Kit terít le igézeted?
Kit vezetsz messze a gyönyörök útján,
mielőtt gyötrelembe kergeted?

Ó, Kínom, s Gyönyöröm sápadt forrása,
Ég és Pokol kapuja bezárult.
Mily vad volt forró vérem rohanása,
míg simogattál, s nem intettél búcsút!

Úszó lótuszrügy volt sápadt ujjad pírja,
hol együtt voltunk hideg vizeken.
Bár éreztem volna, hogy nyakam szorítja,
s megfojt a lét, ha búcsút intsz nekem.


Laurence Hope
CASHMERE SONG

Pale hands I loved beside the Shalimar,
Where are you now? Who lies beneath your spell?
Whom do you lead on rapture's roadway far,
Before you agonise them in farewell?

Oh, pale dispensers of my Joys and Pains,
Holding the doors of Heaven and Hell,
How the hot blood rushed wildly through the veins,
Beneath your touch, until you waved farewell.

Pale hands, pink tipped, like Lotus buds that float
On those cool waters where we used to dwell,
I would have rather felt you round my throat,
Crushing out life, than waving me farewell.

******************************


Ernest Dowson
Nem tart soká
Nagy Domokos Imre nyersfordítása alapján

Nem tart sokáig a bánat s az öröm,
harag, szerelem, vágy:
egyik sem jussunk a lét- küszöbön
átlépve már.

Nem tart sokáig bor és rózsák napja:
egy ködös álmon túl
felbukkan röpke percre álmunkban, s az
út bezárul.


DOWSON, Ernest
THEY ARE NOT LONG

They are not long, the weeping and the laughter,
Love and desire and hate:
I think they have no portion in us after
We pass the gate.

They are not long, the days of wine and roses:
Out of a misty dream
Our path emerges for awhile, then closes
Within a dream.

***********************************

Christina G. Rossetti
Hogyha meghalok

Hogyha meghalok, kedves,
Búsan ne énekelj,
Fölém ne rózsát ültess,
Árnyas ciprus se kell;
Legyen zöld fű felettem
Zápor-, s harmatnedves,
S ha akarsz, emlékezz rám,
S ha akarsz, feledhetsz.

Nem látom majd az árnyat,
Nem érzek majd esőt,
Nem hallom majd madárdal
Trilláját, szenvedőt;
S álmodva alkonyatkor,
Mely jön, vagy messze megy,
Talán majd emlékszem rád,
És talán feledlek.



Christina Georgina Rossetti
  When I'm dead, my dearest

When I'm dead, my dearest,
Sing no sad songs for me;
Plant thou no roses at my head,
Nor shady cypress tree:
Be the green grass above me
With showers and dewdrops wet;
And if thou wilt, remember,
And if thou wilt, forget.

I shall not see the shadows,
I shall not feel the rain;
I shall not hear the nightingale
Sing on, as if in pain:
And dreaming through the twilight
That doth not rise nor set,
Haply I may remember,
And haply may forget.