Kapolyi György: Hová, hová szép szőke herceg…



Már évtizedek óta megyek, napsütésben, hóesésben rendületlen, de megyek.
A semmiből megyek a sehovába.
Igen, a sehovába igyekszem, amit szívem szerint X - el írnék, de fegyelmezem magamat. A sehovába csak töretlen fegyelemmel és racionális lélekkel lehet eljutni. Na persze ezt nem önszántamból teszem, de ez a kis szépséghiba mit sem változtat a tényeken.
Végigállni egy életet lehetetlen, muszáj mozogni. Ha meg mozgok, annak menés lesz a vége, és az egyetlen út a sehovába visz.
Bizony…
Már sokat érdeklődtem a sehova milyenségéről, de érdemi választ nem tudott adni senki. Csak találgatnak, de ennyi.
Úgy gondolom a sehova egy végtelen kiterjedésű semmi, egy zsákutca, ahonnan semmi nem vezet sehova. Mindenütt mindig ugyanaz, bármerre sétálgasson az ember. Egy tökéletesen steril vákuum, a birodalom, ahol nincs úr és paraszt, kicsi és nagy, sok és kevés.
Csak sehova van, és én-aki megérkezem - úgy nem vagyok képes felfogni a tényt, ahogy van.
A sehova egy olyan ország, ahol csak én vagyok és magamnak. Kizárólagos helyzetem maradéktalanul tökéletes. A sehovában csinálom a semmit.
Tevékenységem kizárja még a tévedés lehetőségét is-ott eleve mások a fogalmak és elvárások-mindent csak magamhoz tudok mérni és én ítélek.
Ez, az egyetlen póz és szokásmentes paradicsom ahol én vagyok mindennek a kezdete és vége. Ez - mondhatnám egy mindenhatói státus, csak én a sehovába és a sehova bennem ha felordítok a hangom nem ütközik semmibe, hanghullámaim a végtelenségben görögnek végnélkül, legfeljebb a visszatérő hangok a torkomban ülnek el.
Én vagyok minden kezdet és vég.
Jelenleg csak megyek .Már nem emlékszem a semmire ahonnan jövök, és a sehováról is csak fantáziálgatok.
Jelen állapotomnál instabilabb létforma nincs. Csak megyek siketen és vakon, senki nem árul el semmit. Még segítőkész célozgatásokra sem számíthatok. Ez még a sehovánál is rosszabb. Úgy tűnik…
Persze, hogy én mit érzek és mit nem, ez nem érdekli az illetékest.
Hallgatni az illetékes alanyi joga. Él is vele.
Jól ki vagyok rekesztve a teremtésből.


Kép: Kapolyi György alkotása



2 megjegyzés :

  1. Hol van az a sehova, ahová tartunk? Mi vár minket az élet után? Másként erről úgy is tesznek fel kérdést: van-e élet a halál után? - Gyuri, ezt most nagyon idetetted, nem is tudom, mi lenne a legértelmesebb kommentár írásodhoz. Egy biztos, ahová megérkezünk, az a legsajátabb valamink, ahogy írod is: "ahol csak én vagyok és magamnak". Egyben remek választ adsz a veled most egyszerre feltett hatsorosom főszereplőjének: hihet bármit, de elhalálozni is csak magának fog, senki másnak. Lehet ő bár szép szőke, barna herceg vagy akár egy kopaszodó firma... @-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gábor.
      Külön élvezem kommentjeidnél, a pontos megértést.Neked elég, ha egy gondolatsor pár sorát látod, érted a többi láthatatlan százat is.
      Köszönöm, hogy rám néztél.
      gyuri

      Törlés