5 megjegyzés :

  1. Milyen érdekes: magam is írtam ilyen témájú hatsorost, de halogattam közreadását... Viszont versed, kedves Ildi, elég nyomaték ahhoz, hogy megosszam másokkal is... Mert hát némely embereket foglalkoztat (az is): utánuk ugyan mi marad? ... Mementód minden élőnek szóló üzenet... :-?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, nincs is olyan, akiben nem fordulnának meg hasonló gondolatok, csak másként fogalmazzuk, mondjuk ki. Ki szebben, ki nyersebben. S az élőknek muszáj elfogadniuk az elmúlást, ez alól nincs kibúvó. :) Várom a te mementódat ! :)

      Törlés
  2. Minél közelebb vagyunk hozzá, annál többet gondolunk rá,
    aki beteg, az szenved, siettetné, van, aki maga segít magának.
    Mi marad utánunk? egy ideig emlegetnek, aztán elfelednek,még akkor is, ha tudós vagy művész volt, mert változik a világ és mi is benne - de változtatni az elmúláson nem tudunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így igaz. A fentieket egybehozva: Nincs kibúvó; ha "szerencséd" van - egy ideig emlegetnek...

      Törlés
    2. Bizony így igaz, ahogy írod. Mindenki elfelejtődik idővel. Sőt, már a temetői kövek is eltűnnek, ha nincs aki megfizesse a sírhelymegváltást. Mert ez a lakásbérlet sem örök...

      Törlés