„Én őt dicsérem csak, az élet anyját,
Kinek nővére Szépség és Szabadság...”
(Juhász Gyula: A munka)
Az élet ünnepe
Az egyenlősdi napja rég letűnt,
A jelszó mégsem változott azóta,
Munka, kenyér, utána régi nóta...
Hány nap s éjjel rágtál hozzá betűt?!
Tanított könyv, nevelt az élet is,
Ha együtt ébredtél a napsugárral,
S ha nem úsztál el te is jeges árral,
Kultúra hullt öledbe, drága kincs.
Ismét felállsz ligeti dobogóra,
Talán telik még egy-két lobogóra,
Rajta felirat: munkát, kenyeret...
Mi változott? Sarlód és kalapácsod
Megtalálta a temetői árkot,
Azért a munkát mégis ünnepeld!
Csősz József
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése