Ne nehezítsd életed!
Mindig azok a holt,
jövőtlen tények,
múltfoglya-emlékek!
Mit nem mondasz! –
mégis, mi másom maradt?
A kép címe: Párbeszéd; Fiók László festménye.
Tomor Gábor: Ellentét
Ne nehezítsd életed!
Mindig azok a holt,
jövőtlen tények,
múltfoglya-emlékek!
Mit nem mondasz! –
mégis, mi másom maradt?
A kép címe: Párbeszéd; Fiók László festménye.
A múltunkat, és jelenünket legalább ismerjük, azokban nem csalódhatunk már. Ám egy félre álmodott jövő keserves perceket okozhat, mikor jelenné válik. Jobb is, ha nem foglalkozunk vele túlzottan, vagy kerüljük az ilyen elvárásokat.
VálaszTörlésEz is egy olvasat, valóban: maradj a múlttal, nem csalódsz a jövőben! Kár, hogy jövő-fogytán, a növekvő mellőzéssel amúgy is fokozódik az öregebbekben a - mondjuk úgy - szomorúság... @-)
TörlésAdy sem szerette emlékeit:
VálaszTörlés"Minden volt bűnöm egy-egy átok, szégyen,
boldog, ki isten kegyelmében
fehérre aszasztja magát..."
/A patyolat üzenete/
Ugyan Adynál 'dolgom' szerepel az idézett első sorban, vagyis te csak a bűnöket minősítetted, kedves Sarolta, ám a költő biztosan ennél többet tartott átoknak, szégyenesnek. A lényeg azonban így is az: sok rossz emléke volt, melyekről verseiben aztán írt. - Köszönöm hozzászólásodat. :)
TörlésSzégyenlem, hogy rosszul idéztem, de csak úgy"fejből" - és bizony már nem a régi a memóriám. Ady költészete közel áll hozzám, mert őszinte magához is - későn, csak egyetemista koromban értettem meg,mert amit tanítottak róla, az csak a forradalmi versek voltak.
TörlésNincs gond az emlékezetből idézéssel, Sarolta, olykor magam is tévesztek mástól idézvén. Ráadásul a bűnnek minősíthető emlékek egyértelműen nevezhetőek átkosnak, szégyenesnek. Míg a dolgok - dolgaink - körébe szerintem sok olyasmi is belefér, ami például csak botorság, tévedés, elnézhető. Más kérdés, hogy a költő él (itt is) az eltúlzás eszközével. :d
Törlés