Ha valakit érdekel, milyen kritikám jelent itt meg, szívesen megadom a linket, ahol el lehet olvasni! Tovább olvasom »
Kapolyi György: A fülke
Roberta sok éve lakott az öreg házban, a harmadik emelet sötét folyosójának a végén, a cselédlépcsö mellett volt egy kétszobás laká... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mamika
Mamika! neked az élet már rabiga. Nem jár csárdást táncos lábad, pergő nyelved is elfárad. Ügyes kezedből leejted, amit megfogsz, e... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Remények idején
Mottó: „A legnagyobb különbség egy macska és egy hazugság között, hogy a macskának csak kilenc élete van.” (Mark Twain) Sóhaj ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Virrad
Bizakodva várom, létem tetézze álmom. Skarlátszín hajjal dereng a várt hajnal. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A vándor meséje
Véget ért a vándorélet, fáradt vándor hazatérhet. Pénze fogytán, zsebe üres, hitelt nem kap, nem is keres. Otthonában csend fogadj... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Bábel
Sokszori megfontolás, áttervezés és megbeszélés után, nagy lelkesedéssel elkezdték építeni a tornyot. A munka kommunikációs része s... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Van még szánalom bennünk
Hóviharban vánszorogva éhezve, fázva, vacogva a hajléktalan otthonba az ajtó előtt koppanva, csecsemőjét átkarolva lerogyott egy fá... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Kék kép
Kihalt utcán csend somfordál, léptem koppan, légy se zsong már. Éji hidegben fagyhalál vár, beborít takaróként hópiheszárny. G... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Érzés
Show-ra járni jó. A hivatal nem show. Hivatalba járni nem is jó. Pedig mint a mondás tartja: észt is kapott az ott dolg... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Ez édes tőled
Vattacukormezőn gyermekek aratnak, Prali úr és neje, Praliné is boldog, pudinggejzírbe hull mézcsöppje a napnak, csöndben csörgedezne... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Emberi sors
Hibridnek lenni Senkinek sok voltam, valakinek – kevés. Margón jártam egész életemben, önérzetes-büszkén tetteimben. Nem mar... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Elgondolás
Az ügyvivők uralkodtak, olykor meg is bűnhődtek. ’Nekünk jobban sikerül.’ És ha mégsem? ’Egy ideig jól élhetün... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Önvédelem
’Bánt a világ! Segítsenek!’ Elfutsz vagy segítesz? A helyzet picit megijeszt, ám elfordulsz, odébbállsz. Vo... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Csak posta voltál
Csak posta voltál, egy üzenet, aláírtad a nevedet... Kőbe még nem vésték soha, voltodnak nincs még emlékoszlopa. Ha erre ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Távszerelem
Üdvözült mosollyal néz: Te vagy a mindenem. Testét fűti a hév, mi ez, ha nem szerelem. Nem is vár... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 6.
A testvérek összetartottak. Szerették egymást. Margit volt a legviccesebb, leghuncutabb közülük, de vidám hangulatúak voltak mindh... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Zaklató zajok
Zavar a zaj, zaklatottan hallgatom, akár sírás, akár kacaj, elátkozom. Sivalkodik, mint a cica, párzás közben, ordítozik,... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Árnyak
Elszökött idő: jeltelen, soványka emlékek sáros lépcsőjén megbilincselt árnyak hálnak. Szipogó hangok, panaszos jajok, irdatlan h... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Emlékezéssel
sáros az utca, lucskosra mosta őszi eső ha hozzád mennék, mégis sietnék, boldog lennék. álmomban látlak, beteg vagy, szánlak, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Csalóka
Hófehér télvég. Csendes táj, rejtező világ. Baljósló varjaink távol, sehol most a fontoskodók. ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Break Away
Kértem elvitelre egy szebb, új életet, a pultos azt mondta, sajnálja, még lehet, várni kell pár évet, mert éppen váltás van, egyébkén... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A jóslat-sorozat 5.
Imádtam a vasárnap délelőttöket. Nagymamám szép asszony volt. Mindezek után egy ősz hajszála sem lett. Fekete haját kontyba fonta, ha... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)