A világgá kiáltott bánat nem vált ki szánalmat. Kinevetik a sebzett könnyeit, vagy a közöny falába ütközik. Légy erős! Titkol... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Portré
Csűröd-csavarod, folyton acsarogsz. Az ellenre mutatsz, ránk támad, elsöpör. Gyűlölet ébred, á... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Egyenjogúság, lélek
Egyenjogúságról, lélekvándorlásról Platóntól, az ókori görög filozófustól, séta közben tanultak a tanítványai, férfi-nő egyenjogúsá... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Városban járt a szerelem
Városban járt a szerelem, hol a hókristály porcukor a háztetőkön, s hol mégis, máris szennyvíz egy pehely-pihepötty, mihelyt szürkes... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Élünk…
Mert van létező, és nem létező. Mert, valami rend félét kell kreálni az élni próbáláshoz, különben jön a káosz, ami ugye lehetetlen... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A hatalommegtartás mottója
Már az ókori Rómában megszületett a vezérszó: a nép /plebs/ ne legyen lázadó! Kenyeret és cirkuszi játékokat ha kapnak, a hat... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nők és férfiak II.
Mottó: A fiatal az, akinek fogalma sincs róla, hogy a régi szép idők, az most van. (Tímár György) Falak (I). – Micsoda világ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Újra
Sokadszor csalódtál, oka vagy magad is. Álságos csábítók érnek el valódig. Ám magaddal elnéző vagy, ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Hajnalban
Hajnali fényben fehér buborék, zöld szemében nyírfaderék. Törzsén játszik ledér remény, lágyan himbálózik, mint feslett erény. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mai Miatyánk
Mi atyánk Isten, ha vagy a mennyekben, légy hozzánk kegyes, bocsásd meg a bűnöket, ha megbánják a bűnösök. Tégy valamit, hogy töb... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A tél szépségei
Halkan hullik a pelyhes hó, fényes a tó. Tükröt tart a sok csillagnak, fényt ragyogó.. Jégvirág nyílik a bokrokon, hajlik az ág.. ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Különös érzés
Emlékszem, volt az a furcsa eset. Egy srác, idősebb, nagyobb, folyton üldözött. Elém állt,... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Fák a téren
Betonba ölelt évtizedek, életek, végtelen gyökér. Látott suttogó szerelmet, csalódástól ömlő könnyeket. Görcsös ágai nyúlnak ég... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Rab madár
Rozsdás, rácsos kalitkába szállni vágyó madár zárva. Véresre vergődte magát, elvesztette szabadságát. Beteg testem a kalitka, lelk... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Sértettek
Kérdem, milyen élet ez? Sérelmeket gyűjtögetnek, s utalva rájuk mindig, hurcolják akár a ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Vetésforgó
Kiírtak a történetből, szomorú, de törtfény ettől nem ragadt még prizmamélyben, szabály sincs, hogy visszatérjen, mert amit az embe... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ember(i)ség
Cudar idők, balga lét, virít és hervad a mély. Különbözni akarás, bősz villogni vágyás. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A második gyerekkor
Az élet a gyerek előtt áll, de az öreg mögött már. A gyerek tanulékony, az öreg feledékeny. A gyerek vidám, mosolygós, az öreg ross... Tovább olvasom »
Farda József: Hét főbűn III.(luxuria) bujaság
Bársony nem abban a korban nőtt fel, amikor párnacsata volt a szexuális előjáték. Ő inkább abba a világba született, amikor a lányok ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)