Markovity Radmila: Bocsáss meg



Megbocsátnád minden vétkem?
Megvetettem férfilelked, erősséged,
meghasadt a szíved értem,
kétkezeddel tenyereden
nyújtottad a végtelent,
szerelmedet még sem kértem,
felkacagtam, elfutottam,
ma már tudom mit vétettem,
bocsáss meg, ha lehetséges,
bűneimért megfizettem,
büszkeségem levetettem.

Mindkét kezem remeg, reszket,
messze szállt a végtelen,
mást szerettél, megbocsájtom,
kihűlt szívem ne keresd.


7 megjegyzés :

  1. Drága Mila!
    Ne bánd meg, ami elmúlt, a sors akarta így, ki tudja, jobb lett volna-e, ha nem
    küldöd el. Azt is megbánja az ember, ha kitart és elfogadja, ami később rosszra változik

    szeretettel Mamuszka

    VálaszTörlés
  2. Igaza van Saroltának, kedves Mila. Nem tudni, mit hozott volna a jövő, ha másként döntesz. Amit egyszer elkövetünk, azt kell vállalni. Ha jól értem, másért is epedett, akihez a vers szól (s eszerint a választás nehézsége okozott gondot számára, ha okozott valóban). Létünk ilyen helyzetekkel kínál meg minket...

    VálaszTörlés
  3. Drága Mamuszkám!

    Nagy igazságot írtál nekem.

    Már régen hallottuk egymást. Nincs sok erőm, de igyekszem nem gondolni a legrosszabbra.
    Szeretettel ölellek: Mila

    VálaszTörlés
  4. Drága Frensis!

    Bölcs szavaid hálásan köszönöm.
    Szeretettel üdvözöllek: Mila

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  6. Kedves Mila! Köszönöm, hogy újra olvashattam!

    VálaszTörlés
  7. Én, köszönöm, kedves Árpád, hogy elolvastd újból a versem.
    Szeretettel: Mila

    VálaszTörlés