Tóth Sarolta: Születésnapi elégia



Halovány, hervadó virág
fonnyadt levelek között
hullatja szirmait.
Illatát szél fújja messze,
fehér habok fölé,
sötét vizeken.
Fekete égen aranyló álom,
felfénylik a Hold
csillagsátorában.
Vörös rózsacsokor asztalomon,
illatvarázsa ébreszt,
születésnapomon.
Múltam a hervadó virág,
szirmai emlékeim,
méla holdfénytől fakulnak,
tova tűnt éveim.
A rózsacsokor rejti reményeim
rövid ideig.



Kép: Kováts Antal Alkony című alkotása


2 megjegyzés :

  1. Ez valóban egy bánatos hangulatot árasztó elégia, kedves Sarolta. Pedig a születésnapra mint az egyszeri életet megnyitó szép ajándékra kellene emlékeztetnie. Igaz, a csokor illatát olvasás közben is éreztem, érezd te is még hosszú ideig a lét örömét! :)

    VálaszTörlés
  2. Igaz, születésnapra küldenek a barátok, családtagok jó kívánságokat, de ezek nem valósulnak meg, ha úgy dönt a fátum. A sok szenvedéssel járó - hosszú - élet nem ad sok örömet, mert a fájdalom felhőt küld a napsütésre.
    Köszönöm a te jó kívánságodat is. A kevés öröm is ajándék ilyenkor.

    VálaszTörlés