zsong a csend befonja fénylő vágyam reményem álom Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Az elfeledett őrtorony
A kis településen már csak az öregebbek emlékeztek a jégszekrényekre, no meg arra a férfira aki rendszeresen hordta a jeget a lovasko... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis
Szállt az idő észrevétlen, mint a madár őszi szélben. Szárnyaszegett lett a munka, haszontalanság - jutalma. Fájdalomba torzult élet... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Együtt
Szereted mindig a jót, felejtenéd a rosszat. Ámde együtt hatnak ők – s szíved mindent nagyon ért. Lelkes... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Kérdezek
Érted ezt? Hol élsz? Hogyan? Tartozol valahová? Kinek? Mivel? A kép címe: Az alvajárók; Mathias Schauwecker festménye. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Fáj még
Fáj a tavasz, fáj a nyár, őszi idő fáj a táj. Fáj, ha elhagysz, ha maradsz, nem siratlak, néha csak. Fáj az élet, a magány, ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A prostituált veréb
A kis veréb szépnek hitte magát, büszkén lebegtette tollazatát. Egy gőzölgő lócitromon falatozott nagy boldogan. Figyelmes lett rá e... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Bizalom
Magyaráz, utat mutat, kifejti hozzáértőn: mit ér, ha lóvá tesznek. Számít rá sok követő, ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Jöjj (apeva)
jöjj hozzám csendesen és lopózkodj ágyamba kedves Kép: Kovács Tünde rajza Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Folt
Lassuló szívdobbanással őrizlek színes, beivódott képként: halhatatlan szerelem. Varázsolnék feketéből fehéret, andalgó időt. Menn... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Bolondos szösszenetek
Mottó: Optimista az a személy, aki azt hiszi, hogy a légy a szobájában a kijáratot keresi. (G. I. Nathan) Ádám és Éva Fé... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A hajléktalan
Az est meleg kenyeréből szeleteltem vacsorám, bort öntött kelyhembe álmom, illatos fűágyon töltöttem éjszakám. Hajnaltájban f... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A végzet víziója
Vad vizek hullámos hátán, felhőkbe fúródó hegyek ormán viharos szelek hazája. Életnek, léleknek itt nincs nyoma, a formált pusztulás... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mi lehet?
Ráéreztél-e már, mi lehet azután, amire épp gondolni próbálsz: ha eljön a ... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: „Stabat mater dolorosa”
Fotó : Bernini: Szent Teréz extázisa Forrás: magyarkurir.hu Megjelent a Partium idei, első évfoly amában. Aki gondolatban ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Sci-fi
„Ez a te sarad, s az az én saram” – osztoznak a vétkeken. Repes a lélek: micsoda élet! ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Míg a halál el nem választ
Szóval, tettel, hallgatással boldogan éltünk egymással. Szavainkban igazságot, tetteinkben bátorságot, hallgatással tapintatot nyúj... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mondd el százszor is
Egy igen - és - egy nem, ebből épül fel minden jelen. a kevés jeles - és - a sok jeltelen élet-elem. Légy süket-néma, de bólints, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Életérzés
Elvész a szorgalmas lét, lassan széthull családod, se lángolás, se barát... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Vereség
„Nem vagy jó, nem vagy elég” – korán így szóltak hozzád. „Mitől vagy ilyen mesterkélt?” – tudtad is, hogy sok voltál. Csodálkoznod n... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Sínpárok
Nézem a síneket, türelmesek, várják a vonatokat, hallgatagok. Egymás mellett futnak, mégis magányosak. Összetartoznak, ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)