Tóth Sarolta: A végzet víziója



Vad vizek hullámos hátán,
felhőkbe fúródó hegyek ormán
viharos szelek hazája.
Életnek, léleknek itt nincs nyoma,
a formált pusztulás otthona.
Sötét árnyak, vakító fénycsóvák
tomboló, romboló energiák.
Valószerűtlen valóság,
nem érzékeli önmagát.
Atomokra bomló halál.
Új csillagokra széthasad,
megsemmisülve megmarad.


2 megjegyzés :

  1. A végzetről ez is egy vízió - egy párat olvashattunk már... És az anyagmegmaradás törvényével szinkronban áll, ahogy a születő új világot jelezted, kedves Sarolta! (o)

    VálaszTörlés
  2. A mai világ kezd a bibliából ismert torz, elvetemült világra hasonlítani. Isteni büntetés kellene,mint a vízözön Noé korában /hogy az "igazak életben maradjanak/ és esetleg tűzeső,mint Szodomában. ilyen még nem is lehetetlen az atombombák korában.

    VálaszTörlés