Kövér köd ül a tó fölött,
nem fúj a szél, nád nyöszörög.
Párától nedves rögök között pörög
egy rothadó görögdinnye
széttépett leveleken.
Látod, ilyen az október nálunk!
Ökörnyál tapad fejedre,
nyálkás, rád van tekeredve.
Kedvetlenül kémleled az eget,
de nem látsz napot, csak fellegeket.
Nyirkos lesz a kabátod is,
orrodból friss náthától csepeg a víz.
A természet most nagy temető,
avarból sírhalmot épít a szél.
Zsugorodik a sok levél.
A tó fölött kövér a köd,
legyőzik sárga sugár-ördögök.
Kit érdekel ez a hosszú, unalmas ősz.
VálaszTörlésMindentmeglehet unni,ha túl hosszú,még ha szép is volt.
Hazudik, aki azt állítja, soha nem volt ilyen "mindentmeglehetunni" hangulatban. Ugyanakkor persze ott van mindaz, amiért mégsem volt hiábavaló semmi sem... :)
Törlés