Szilveszter különleges ünnep, az emberek öregebbek lesznek, ennek örülhetnek! Örömteli események, gondok, bajok, betegségek, feledésre méltó... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Csalódás
„Milyen érzés az, mikor várod a nőt?” (Kérdem; teljék az idő.) „Valami örök ide-repült kezdete?” - Elszállt. Kezdet se volt. Képünk a netrő... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Megítélés
Baj, hogy nincs időd, vagyis csak kevés? Hogy végtelenül egyszerűsíts, találó legyen, bármiről szólj? A t... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A légy kalandja
Kerek tó a falu végén, horgászott a bátyám éppen. Csali volt egy kövér kukac, melyen egy légy lakmározott. Nagy hal bekapta a csalit ott, ah... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Télapó hazája
Valahol , messze északon szikrázó fénnyel vakító jégbirodalom, Hideg herceg alszik itt, szép tavaszról álmodik. Viharos szél havat szállít, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Kedélyzavar
Ülök a gépem előtt, nyugtalan fejjel, kézzel, az egészet alig értem... Ülök a gépem előtt, és tétován kérdem: hová lett a jókedélyem? A kép... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Félsz
Forog az idegen. és rossz érzés fogja el. "Itt aztán minden megeshet. Bármikor kirabolhatnak. Ami a legrosszabb: elvehetik életed.... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az idő visszafordítása
Visszatérek a jövőbe, távolodom egyre tőle,. Földi létre nem emlékszem, más tér volt ott, más időben. Régóta a Marson élek, ha ez - egyálta... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szállnak a gondolatok
Angyalszárnyakon szállnak a gondolatok, akár a madarak, szabadok. A szó elszáll, az írás megmarad, felelősség minden szavad. Hatalmával a be... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Virág, zölddel
Hideg volt. Az ég piszkos szürke, a fák kopaszon, társtalanul, csüggedten meredeztek felfelé. Az állomáshoz közeli virágüzlet már bezárt, ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Gyermekmesék
1. - Milyen pénzet adtál nekem? – jött vissza a boltból a kicsilány. Kenyérért küldtem el. Életében először egyedül. S most itt áll előttem... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Variációk
Józanul élők. Ide-oda élők. Henyélők. Kertelők. Erejükkel visszaélők. A kép Aatoth Franyo alkotása Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Elfújja a szél
Hűvös estében sötéten aláhulló falevél, lassan zizegve fújja a szél: sóhaja még elkísér. Hó helyett satnya dér, fényes hátú bogár már al... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Görbe tükörben
Van, aki ugrál, van, aki mászik, a legtöbb ember szerepet játszik. Semmi sem az, - aminek látszik. Lelkünkben is békésen összefér a jóság, g... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Hogyan keletkezett a világ?
Miért zöldell a fű? Miért hull le a lomb? Miért fut a szemét, ha kergeti a szél? Miért hal meg korán, aki még alig élt? A virágok színét, a ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: De ha...
Változhat minden ember, hirdeted bátran, fennen. ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Szeretni
"szeretni jöttem" erre a szép világra ne bántsd szívemet ./. "szeretni jöttem" fényt gyújtani a sötét öleléséb... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Életünk
Álmodás. Zene. Tánc. Óévek. A jelen, jövőnk. ... és a folytatás. A kép címe: Láthatatlan erő; Kabay Tilda munkája Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Téli madáretetés
Itt a tél, fúj a szél,zörgeti az ágat. Fütyörész, dudorász szomorú nótákat. leveletlen ágon éhező madárkák ismerős aranyos gazdájukat várják... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Groteszkek
Zenét hallgat süket füllel hasztalan, festményekben gyönyörködik de vakon. Láthat, hallhat - érzéketlen, ő csak sznob... szépérzéket nem áru... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Lét, ilyen
Szavak, tettek. Szép hamisságok. Fent átmosnak, megvezetnek. Magam mardosom. A kép graffiti Brazíliából. Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)