sötéten aláhulló
falevél, lassan
zizegve fújja a szél:
sóhaja még elkísér.
Hó helyett satnya
dér, fényes hátú bogár
már aludni tér.
Vacka mélyére fagy nem
ér, óv sok kicsi petét.
Kép: Pintér András fotója
Riba Ildikó: Elfújja a szél
sötéten aláhulló
falevél, lassan
zizegve fújja a szél:
sóhaja még elkísér.
Hó helyett satnya
dér, fényes hátú bogár
már aludni tér.
Vacka mélyére fagy nem
ér, óv sok kicsi petét.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAz a levélhullás a sóhajjal a mi sorsunkra is utal, ha úgy akarom. A másik ötsoros a bogárösztönnel hasonlóképpen jeleníti meg az emberi világot. - Finoman írod, egyszerű, szép sorokban rejted a lényegest, kedves Ildi. (o)
VálaszTörlésKöszönöm kedves, értő véleményed, bizony jól látod mindkét ötsorosnál a lényeget, amire magam is gondoltam. :)
TörlésVersedben az elmúlás szomorú hangulata jelkép is lehet, mi vagyunk a bújdosó bogarak, és a tél csúnya, sírni valóan őszies.
VálaszTörlésIgen, lehetünk, mi vagyunk a bogarak, most a járvány idején bújunk a baj elől, s védjük magunkat, családunkat, őszben hideg télben. :)
Törlés