Az ókori bölcsek bolondok voltak, elszántan kutatták az igazságot, meg akarták váltani a világot. Áldoztak oltárán a tudománynak, megmosolyo... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Az úton
Utad: merre is? Ha előre – mi felé? Ha topogsz: mire vársz? Utad, a tiéd. Utánad? Más élet már. Részese lennél? A kép a netről Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami számít
Becsvágy, hírnév? Elenyész. Szolgáló színlelés? Ez is érthető. Túlsúlyos jótevés? Gyűlölet érte a bér. A kép a netről (Laukó Pál felvétele) Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A rossz és a jó
csillagtalan éjszakákon a fekete vak világban útjára indul a bűn sötét maszkban megtámadják, hátba szúrják, kirabolják, aki útjukba kerül. H... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Múltunk
Mi is a múlt? Az, amire úgy emlékszünk, ahogy tudunk. Nemzedékek, elődeink éltek értünk, és haltak – a kények szerint. Kép a netről Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: haikuk
friss harapások nyomai kéjcsatának boldogan fájnak hajad a párnán kuszáltan szétterül álomba merült én ébren nézlek, fogva tart az igézet, e... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az anyák mosolya
Boldog felnőtt lesz a gyermek, ha kap elég szeretetet. Sokat mosolyog rá anyja, Ezzel a szeretet biztonságát adja. A gyermek hozzá menekül, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Májusi érdes sorok
Mottó: A múlt mindig a mának szól, ezért írják újra folyamatosan. (Ungváry Krisztián, történész.) Lemaradtunk Nem elég ennyi adóhivat... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Dongó
Hajnali napsugárban harmatos virágon megcsillan dünnyögő dongó átlátszó, törékeny szárnya. Tovalibbent társa, elcsalta halványlila mályva... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami lehet
„Mit értenek a mából az apák, nagyapák?” „Ne mondjál már ilyet!, túlélték az élet javát.” „Én csak szólok; az lehet, nem értik a történelmet... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nyugdíjasok pénztárcája
Duzzadt pénztárcámban fémpénzek csörögnek, néhány kétszáz forint a legnagyobb címlet. Két Maroknyi érme koldusnak is kevés, liternyi tej, ke... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A szú a fában
A szú lassan haladt fában, folyamatosan munkában. Apró alagutakat faragott, minden forgácsot harapott, jóízűen falatozott. Percenként perce... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szavaink
Mire jók szavaink? Kimondható a vágy s szégyen; az öntetszelgés, kínjaink; ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Az emlékező
„Emlékkönyvbe teszel?” „Valószínű, ez lehet. Amit tettél, megmaradhat – ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Keresem a boldogságom, nem találom
A boldogtalanságot könnyen megtalálod. Keresned nem kell soha, belebotlasz naponta. Nem valósul meg a terved, kudarcot kell megismerned. Csa... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ideális feleség - férfiak szerint
Ékszerekkel ékesített, baba arcú feleségek birtoklásával hencegnek politikai hercegek. Az ilyen feleség sok gyermeket szülő kellék, büszkélk... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Így járhatsz
Megtéveszt. Félrevezet. Mondhatnánk: jól átver. Ha nem tanulsz - balek lehetsz. A kép a netről : (Wachter Dénes – Ritmus II.) Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)