Tóth Sarolta: Keresem a boldogságom, nem találom




A boldogtalanságot
könnyen megtalálod.
Keresned nem kell soha,
belebotlasz naponta.
Nem valósul meg a terved,
kudarcot kell megismerned.
Csalók csapdájába kerülsz,
üldözőktől nem menekülsz.
Elesel, törik a csontod,
jaj de fáj! hiába mondod.
Tudod-e mi a boldogság?
Mindenkinek, minden időben más.
Nem tudom meghatározni,
megpróbálok emlékezni,
voltam-e valóban boldog,
emlékeimben csak dadog.
Keresem, de nem találom,
elmúlt végleg ifjúságom,
a sikerek, a szerelem,
a másvilágon - tán -meglelem.

Fotón: Karády Katalin



2 megjegyzés :

  1. Ez bizony így van: menet közben csak biztatja magát az ember, hogy a boldogság előbb-utóbb rátalál, de tenni nem tesz érte. Aztán késő már, ahogy írtad, Sarolta, a várt élmény a túlvilágon vár reá... :-d

    VálaszTörlés
  2. kedves Gábor!
    Unalmas lenne az élet, ha minden időben minden kívánságunk teljesülne, szükség van kudarcokra is, hogy a sikereket értékelni tudjuk.
    A boldogság személyes és változó, meghatározni nehéz. élteti a várakozó remény.

    VálaszTörlés