A bűvész elővarázsolt egy nyulat, és odaadta a gyermeknek, de a gyermek nem tudott mozdulni, mert éppen infúziót kapott. Mi a neved? Toma. Mágus, kérdezhetek valamit? Persze. Itt hagynád a kalapodat ma estére? Nem tudom, van más műsorom is. A gyermek anyja közelebb jött, s mondta: holnap biztosan megtalálja a kalapját itt a kórteremben. Kérem. Másnap az üres ágyon találta a kalapot. A bűvész könnyes szemmel vette elő a varázspálcáját, elmondta az abrakadabrát, kinyitotta az ablakot, és kiengedett egy fehér galambot.
(szemelgetés a LiterNet, Ficţiuni Reale rovatából. 2021.08.19-21)
Egészen elszomorodtam én is. A bűvész helyettem-bánatomért is engedte ki azt a fehér galambot... ;(
VálaszTörlésTárs vagy a szomoruságban, kedves Gábor...
VálaszTörlésMélyen megható. Az első mondatban a sárga szó direkt van angolul?
VálaszTörlésMelyik a sárga szó?
Törlés???
Nincs benne olyan szó, Gábor elnézhette.
TörlésBeleborzongtam, Kedves Szabolcs!Remek az írás, s a fordítás is!
VálaszTörlés