forró öllel fogadott a nyár augusztus unja a szerelmet mire véget ér számtalan felleg száll esőtől ázott a határ kacsokat hajt a szőlővessző... Tovább olvasom »

forró öllel fogadott a nyár augusztus unja a szerelmet mire véget ér számtalan felleg száll esőtől ázott a határ kacsokat hajt a szőlővessző... Tovább olvasom »
Csak a tenyered akartam érezni! Nem a bordáimon, nem is az arcomon, csak test-meleg kabátom hideg gombjain. A szertehullt világ küllőivel sz... Tovább olvasom »
Zúzmarát, s ködöt hint a téli hajnal Bús, szürke felhő ül fáradt lelkemen. Feketén sötétlik az ég alja, Néma Hold könnyét nem látja senki se... Tovább olvasom »
Az Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szelleműnek tartotta magát még az öltözködésé... Tovább olvasom »
Késő már nincs többé vágy. Hazugságaid után a fáj se fáj. Elvesztél az időben, ölembe senki nem hajtja fejét. Elfelejtettem, milyen sz... Tovább olvasom »
elválasztanak és összetartanak megóvnak és eltakarnak fájdalmakat altatják boldogságot oltalmazzák alacsony lehet vagy magas keménységük n... Tovább olvasom »
Valamikor régen, amikor még nagyon kevés ember élt a földön, a Teremtő, úgy rendelkezett, hogy azok az emberek, akik egész életükben sok j... Tovább olvasom »
Magyar nő vagyok – mit érdekelne engem a nőeszmény maga? Itt születtem. Ráadásul Budapesten, sőt Budán, a boszorkánytanyán, a Gellérthegyen... Tovább olvasom »
Sötétben – a kék horizonton a hópelyhek népes bálja ragyogott. Forró tenyeremmel elkaptam egy szépséget. Fürdött az éjszakai fényben, gond n... Tovább olvasom »
Nem értettem kisgyerekként, hogy miért sír azon a karácsonyon annyira az édesanyám. Hiszen nagyon vártuk a Jézuskát, aki szép ajándékokat ho... Tovább olvasom »