Tán vagyok mán’ oly szerény szegény, hogy co-társ költő legyek! S míg körbe döngnek döglegyek, állam zorog, gyomrom morog, nyálzóm csorog:... Tovább olvasom »
Tán vagyok mán’ oly szerény szegény, hogy co-társ költő legyek! S míg körbe döngnek döglegyek, állam zorog, gyomrom morog, nyálzóm csorog:... Tovább olvasom »
Hétfő van, ez a nap sem más, mint a többi.Talán tűnődöm kéne, hogy ma sem engem temettek.A bokrok, mint grafit-szürke lófejek lobognak,a hor... Tovább olvasom »
Hűvös szellő borzol selyem ködfátylat, harmatos fű fakul töltés oldalán, seregélyhad búcsúztat röpke nyarat, szőlő érik a természet asztalán... Tovább olvasom »
1 cseresznyefámon hópehely sok virágod ágfonat karol szépségedtől szív ámul szellőtől fejem magasa felett lágy lebegéssel lenge szirmaid... Tovább olvasom »
Besározott idő bélyegzi meg e koszos világot. Letört ágak élettelen valósága öltözeti gyászba a napot. Igazságtalan nyom el igazságot, szegé... Tovább olvasom »
este jön, harang kondul, cseng-bong, furfangos dallama beszél Tovább olvasom »
Lásd, szeretni nem egyéb, mint megvádolni, majd végleg felmenteni azt, ami végül is elérhetetlen! Úgy nézlek, mint villámló szárnyú madara... Tovább olvasom »