Tomor Gábor: Paradox

Ellened ellen az                    ó! ió! zió!                                            torzió! retorzió! – És jó?              ... Tovább olvasom »

Varga Árpád: Józanság

Csak egy józanság van, Az nem lehet többféle: Egy aranymetszéspont Bárhonnét nézve! De ha azt nem leled, Tévutad lázad, És amíg m... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Szokatlan

Szokatlan szerelem a miénk. Hetente egyszer szeretsz, megírod mennyire. Hiányzom talán, elhiszem. Egy hétre újra eltűnsz: betakarn... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A szavak

A szavaknak van jelentésük, de nincsen értelmük. Ha leírod őket, csak egymáshoz illeszkedő betűk. Ha jól ismered és helyesen haszná... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Szempont

Furcsa érzésed lett.    Zavar egy gondolat, melyet nem mondhatsz el. Okára rádöbbensz; félsz, kiadnád magad, ha szavad gyengének mu... Tovább olvasom »

Nyakó Attila:A távírász álma

.--.- .-.. -- --- -- -… .- -.  . --. -.--  … .- .-. -.- .--.- .-.. -.--  …- --- .-.. - .- -- …  -. . --  ..-. . -.. - . --  ..-. . ... Tovább olvasom »

Varga Árpád: Valaki tudja rólam

Valaki tudja rólam… Nem bújhatni sehová, se egy kő alá. Ha létezel – vagy. (Azonosítva…?! Hmm…) Valaki tudja rólam. Megvesződött... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Szimultán

Itt gubbasztok az éjszakában derékig meztelenül, mert ez a rohadt meleg megdögleszt, vagy más nyuvaszt ki, mert senkit, de senkit nem... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: haikuk

portrékat festett, karikatúrává lett, így is sikeres. elment az esze, mindenfelé kereste, többé nem lelte. rímeket farag, hiszi... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Fátum

Miközben játszik,                        magunkban vagyunk.                    Űzi vígan sportját,    ránk se ránt ez Úr.            ... Tovább olvasom »

Varga Árpád: Mutatók

Mutatók. Születnek sorban. Sercegnek, kattognak, jeleznek. Ha látnák magukat kívülről, mintha még jelző árvaságuk is elmerengne. ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Halál a legyekre

Gyermekként nagy szegénységben, nagyszüleim házában, egy nem fűthető szobában éltünk anyám, Nevelőapám és húgom, aki évekkel fiatalabb ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Volt egyszer…

Kissé nyomasztó időket élünk, nincs jobb ilyenkor, mint felidézgetni: min is nevettünk egykor? Egy régebbi esemény, amit most elmes... Tovább olvasom »

Varga Árpád: A pénz fogsága

Legyek esőcsepp, És hulljak óceánba, És marjon sós vizével Hullámok hab leánya – csak a pénz fogságában, Ej, soha ne legyek! És l... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Hová, hová szép szőke herceg…

Már évtizedek óta megyek, napsütésben, hóesésben rendületlen, de megyek. A semmiből megyek a sehovába. Igen, a sehovába igyekszem... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Múló idő

A Nyár kacér, virágos ruhájú, táncos lábú tündér. Aranyhaján napfény ragyog, szemében csillagok. csábos mosolya hívogat. Ha jön a... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Magabízó

Égsz, erővel élsz,    kedvedben jár a Sors.        Repít az ambíció,          mit mohóság fokoz.                  Dőzsölsz, s nem ké... Tovább olvasom »

Farda József: Filargüria

Paszkál az utolsó pillanatban érte csak el a reggeli munkába vivő buszt. Kifulladva a futástól, pihegve dülöngélt, kapaszkodva a foga... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A nyúl és a sün

mese tanulságokkal A nyúl és a sün a mezőn gyakran találkoztak. A nyúl büszkén hencegett gyors futásával, gúnyolta a sünt, aki la... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Rabszódia

Ha mindig minden rendben volna,              ó, az mily unalmas lenne!                            De nincs rendben soha semmi, unalma... Tovább olvasom »