A kis törpetyúkjaink egész nyáron, szabadon mászkálhattak a kertünkben, mivel csak öten voltak, így őket még eltartotta a terület, vi... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A zóna
A zóna meglétét mindenki tudta, de beszélni róla nem volt szabad. Egyszerűen vastag neveletlenségnek számított, senki nem kívánta kit... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az őrangyal
Belém bújt az ördög, felfalta lelkemet, lélek nélkül testem csak hitvány hústömeg. Halálom megváltott, menekül az ördög, ami jó v... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Válság
Tenni vágyik – ereje lenne hozzá. Csak hát az akarat… Gyötrődve kérdi: a meggyőződés ... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Mária
Mária, amikor magához tért, zavaros tekintettel szemével körözött a szobában. Sehogy sem értette, hol van most? Fehér ágyak, valamifél... Tovább olvasom »
Seres László: Nem számít
Istenként tetszelegsz csillagokon lógva. Megszabod, hogy mától mi a bűn és erény. Feltűzöd szeplőid a vén holdkorongra, ugatsz, f... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Holdvirág
Hallgat az este, megbújik minden. De mellém bújsz te – világít a Hold fenn (élteti a napsugár, így éjjel is süt ránk). Én vele... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Rettenet éjjele
sikoly és halál fázós éjen rémület csillogó csillag ellobbanó lét pisla fénye haza nem talál dermedt lélekkel alágördülő könnycse... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: A játék
Rengeteget volt otthon amióta nyugdíjba vonult. De sajnos előbb-utóbb a pótcselekvések tárházának kopásával be kellett látnia, hogy n... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A közöny
Az erdőben sétált a fák között, úgy döntött ezen túl érdekli a természet. Időnként magához húzott egy virágzó ágat és megszagolta. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Legojáték
Játékokkal álmodtam, én magam is az voltam. Robotgép - eredetileg, szétszedett egy kisgyerek, Darabokban heverek. Mi lesz velem, gy... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Misi visszaszökött
Nem szerették, ha melléjük ült ebédkor. Misi ugyanis olyan sebesen evett, hogy ellenállhatatlan gyorsításra késztette a többieket is.... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Most van jól
Akkor jó, amikor van. Most van jól, ideje van. Itt az ideje, idejekorán van. Jól halad az idő, most kell megesnie, így kell lennie, ... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A semmi csókja
Az nem más, mint egy fuvallat. Egy nyomorult elismerés a semmitől, ami nyomtalanul válik felejthető emlékké. Ha ez az egyetlen emléke... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Siratlak
Hajnali harmatban, déli napsugárban, estéli homályban, éjféli csillagban csak utánad vágyom. Te voltál a tavasz illatos virága, t... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Elbánás
Ez ám a kampány! A buzdító, a lejárató, a célokra rábeszélő… S mi sok ősi ráfogás! Cinikusok a következőt k... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Szálló lélek, szellem
Hová száll a lélek afrikai vidéken, a polgárháborúk közt nyomorban, éhségben? Mit ér ott a szellem a fegyverropogásban, a szelíd ... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Körfolyosó
Isten alászállt az egekből, s egyenesen az életben kötött ki, a létezésben. Persze, ezt nem tudhatta, mert azt gondolta, az angyalo... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Téli virág
magányos virág szirmodba zárt napsugár emléke dacol fagyott tested viharral alázattal hajolva törékeny szárad fehéren fagyott cso... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Vallomás
Igen. Láttam, hogy az öreg hölgy a Marcipán utca, és a Matuska utca sarkán, délelőtt 11 tájban, nagy lendülettel hozzávágta retikül... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Amiről nem szabad beszélni
Amiről nem szabad beszélni, arról hallgatni kell. Akit nem szabad szeretni, azt kerülni kell. Aki nem tud maga menni, támogatni ke... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Érzékiség
Kincset érők. Megcsalók és megcsalatók. Követelőzők. Érzékei... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Eszményi
Nézni, nézni, nézni… Arcodat fürkészni, minden egyes arczegzugot, a kontúrt, az áll-hajlatot, a fülcimpát, a száj szélét, a szemhéj... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Sellő
langyos szellőben sellőlány sziklaszirten fésüli haját dúdolja varázsdalát igézi ki arra jár ül bódult szívvel lélekvesztő szédít... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: A titkos völgyben
Néhanap akadt egy-két kíváncsi szempár, aki nem volt rest és felkapaszkodott a hegyoldalban, hogy egészen a lehasadt köves peremig el... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Miranda álma
Miranda már gyereknek is furcsa volt. Nem voltak barátai, lehetőleg elkerült minden társas megmozdulást, egyedül szeretett játszani a... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Orvosi kísérletek
Olvasol a gondolataimban, kitalálod, hogy agyamban mi van, látod szememben a hazugságot, fülembe kiáltod igazságod. Nyitott könyv v... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Eldöntetlen
Szópárbaj felhevülten: Átéltem, mit te még nem! De én többet a fele idődben! Értetlen győzködnek ... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Radnai István: Jégbefagyott fény című verseskötete kapcsán
Budapesten, 2016-ban jelent meg a kötet a Hungarovox Kiadónál. Úgy érzem, mindannyian ismerjük őt, mégis Gyimesi László szavaiból idé... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)