Varga Árpád: Sohasem volt





Sohasem volt igazi barátom.
Tejtestvéreim voltak, koronként.
Korokban, melyek anyatestekként
táplálták egyre növő múltunkat.

Sosem volt igazi munkatársam.
Kollégáim voltak tán, helyenként.
Takarítók és kukások főként:
szemetesből jelet pakoltunk csak.

(Pápa, 2015. február 12.)


6 megjegyzés :

  1. Bárhogyan telik is az élet (s nő egyre a múltunk), eltöltheti az embert a hiányérzet. Magam tűnődni kezdek például azon: milyen is az igaziság? Ha részünk lenne benne, jobb jeleket hagynánk? @-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez jó kérdés, de lehet, hogy mindegy is, hogy részünk van-e igaziságban, mert a lényeg, a hangsúly talán inkább a jelhagyáson van, és annak mások általi, utólagos dekódolásán. Köszönöm figyelmedet Gábor!

      Törlés
  2. Milyen az igazi? A valódi nem igazi? József Attila kéri T. Mannt
    'az igazat mondd, ne csak a valódit" -
    Szerintem a valóság tényigazság és mint ilyen triviális, lapos, másnak láthatja mindenki a mögötte rejlő lényeget.
    Nekem sem voltak olyan barátaim, amilyeneket igazinak tartottam volna, pedig nem is választottam magamnak, ők választottak engem, és ha bíztam benne, elfogadtam,de később mindig csalódtam. nehéz kérdés - nehéz a jó válasz

    VálaszTörlés
  3. Talán a rövid távra való visszatekintés nem igazinak értékeli a barátot, a kollégát. Később, amikor az emlékezet megszépíti a múltat talán már igazibbnak láthatjuk. S vajon az életünk nem igazi ? :)

    VálaszTörlés
  4. Túlságosan érződik a formai megfelelés: anaforikus versszak felütések, félrímek, még a második sorokban a vessző helye is. Ez egy nagyon jó vers lehetne, ha szabadabb formát kapna, ellenben a verszárlat tökéletes.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon érdekes, elárulhatom, hogy egy másik helyen majdhogynem ugyanilyen "kritikát" kapott ez a vers, és ott is a zárlatot tartották értékes részének (bár ott, hát hogy is mondjam, erősebben fogalmaztak: szinte csak azt tartották annak). Ennek eredményeként született egy második verziója is, megmutatom:

      Sohasem voltak jó barátai.
      (Bár egy kohorszot alkottak, hiszen
      vitába sem szálltak a jövőért,
      így élték meg közösen a múltat.)

      Sosem voltak segítőtársai,
      csupán globalista tartótisztek.
      (Takarítók és kukások főként,
      szemetesből jelet pakoltak csak.)

      Ebben a kohorsz szó cserélhető lenne még korszakra, illetve elhagyhatók a zárójelek, s a "jelet pakoltak csak" cserélhető "jeleket pakoltak"-ra is, de már nem "bántom", javítom. Köszönöm Judit a hasznos és megtisztelő figyelmet!

      Törlés