Tomor Gábor: Nyár, ábrándozás




Nem vettem észre, jól begyalogolhattam volna interjúalanyom szabadidejébe. A téma érdekes volt, no de, várhatott azért másnapig. Ezt ismertem fel, persze csak azután, hogy munkája végeztén a tűzről pattant fiatalasszony berobogott, s imigyen tépte el igazából el sem kezdődött beszélgetésünk fonalát:
– Harag ne essék, de a reggel, az este a miénk! 
Szakmai ártalom, de mit tehetek: azonnal színeztem magamban a folytatást:
Indulok haza máris, az ajtóban nőm vár majd, a kérdéssel:
 – Sokáig voltál, merre jártál?
Tévedtem. Hiú ábránd volt, hogy bárki is vár. 
Ilyen őrületes júniusi nyárban nincs az a feleség, aki röpke szemrehányás kedvéért elmulasztaná a napozást…



A kép címe: Ha csak kinézek, úszom saját levemben; Radák Eszter festménye.


7 megjegyzés :

  1. A hőség, a csapongó képzeletnek igencsak segít Gábor.
    Sokaknak nem produkál agyuk mindenféle képeket, délibábokat, mert akiknek nincs agyuk, azok ilyenkor csak a hőséget diagnosztizálják.
    És ezt nem "A rum tette, s az átkozott likőr"
    Tetszett.
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így történt. Nem vártak, de legalább volt mit megírni. :>)

      Törlés
  2. Jaj, drága Gábor!
    Ma már a nap , mármint a 40 fokos, engem a sírba zavarna, ha nem lenne hova behőzódni.
    Különben az interjuról jut eszembe, hogy nekem is volt egy Sikertelen interjum :)
    Szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még ha a hőség elől is, azért annyira ne siessünk elfele, kedves Mila! :d Hogy a folytatásról tudósítsalak: azért a beszélgetésünk később sikerrel lezajlott. Meglehet, a te interjúd is csupán kis csúszást szenvedett! - Köszönöm, hogy írtál! :)

      Törlés
  3. No igen, a dolgozás, néha ártalmas, pláne ebben a hőségben. S nem kell ital, mégis kótyagos az ember, és napon sem a legjobb ilyenkor.
    S, hogy nem vártak az ajtóban...? Hááát, mint mondjak...? :D engem a Süti vár haza, igaz néha hangosan, s ha magamhoz emelem nyújtja az összes pracliját, mint a kisgyerekek, ha őt szerető felnőtt magához emeli. Persze, ez is valami... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne is mondd, Ildi, több is, mint valami... A mi Leó kutyánk már csak az örök vadászmezőkről figyel... - Köszönöm kommentedet!

      Törlés
    2. Szegény kutyus... a cica hosszú életű :)

      Törlés