Tóth Sarolta: A tél szépségei



Halkan hullik a pelyhes hó,
fényes a tó.
Tükröt tart a sok csillagnak,
fényt ragyogó..
Jégvirág nyílik a bokrokon,
hajlik az ág..
Csendül a szél-zene,
madár szállt rá.
Karácsony évszaka
ajándék tél dala,
zuzmarás hajnala
hócsipkés mintázta táj.
Duzzadó havas takarók fedik
az ezüstfenyőt.
Etessünk madarat, építsünk etetőt,
életben tartsuk őt,
Repked a cinke, a veréb...
hálás az eledelért.
Patyolat fehér a kertünk,
belepte porcukor- rétege,
nem kell most hóeke,
így szép a föld..
Tavasszal fehérét váltja a zöld.
Hóvirág, ibolyák, nárciszok,
tarkaság, illatok,  pázsit,
Pihenten ébred a kert,
már nem ásít.
Kikelet harmata üdíti fel,
búcsúzik , olvad a fagy,
a telet váltja a mosolygó tavasz.


2 megjegyzés :

  1. A ránk köszöntött nagy melegben igazán jóleső kell, legyen, ha a téli szépségekről olvasunk... Elpilledt testtel heverünk a kanapén, le-lecsukódó szemünk mögött fel-felsejlik, hogy a havas udvaron éppen etetőt helyezünk fel rászoruló madarainknak... - Kedves Sarolta, nem várt helyről kaptunk most némi frissítőt... :d

    VálaszTörlés
  2. Mindig másra vágyunk: télen a meleg nyárra, forró nyáron a frissítő hideg télre - soha nincs az elégedetlenségünknek vége.
    Viszont embere válogatja, mit szeret jobban, de minden évszaknak megvannak a szépségei és az ártalmai.
    Az a legjobb,hogy nálunk - elvileg! - 4 évszak van, bár lassan kezd kettővé változni és ezt sokan nehezen viselik /én is/

    VálaszTörlés