Kavicsok, ti kicsi kövek,
maradjatok velem!
Ne guruljatok el tőlem,
őrizzetek engem!
Földanyánk színes könnyei,
sirassatok engem!
Verseimben itt maradok
/kőbe vésett gondolatok/,
olvassatok engem!
Tóth Sarolta: Kavicsok
Kavicsok, ti kicsi kövek,
maradjatok velem!
Ne guruljatok el tőlem,
őrizzetek engem!
Földanyánk színes könnyei,
sirassatok engem!
Verseimben itt maradok
/kőbe vésett gondolatok/,
olvassatok engem!
A kavicsokhoz szólsz, de minden olvasódhoz fordulsz egyúttal, kedves Sarolta. Reméled-kéred a kortársunk iránti megértő részvétet, de ezen túlmenően ajánlod figyelmünkbe, amit hátrahagysz. Míg élünk, gondolunk rád, nemcsak mint kortársra, de mint jó ismerősre, barátunkra, s nem hagyjuk feledni a közzétett gondolatokat! :-)
VálaszTörlésKöszönöm kedves Gábor.
TörlésÉletem utolsó , egyre rövidülő szakaszán örömmel olvastam kedves, emlékezést őrző soraidat.
Saci, szomorú a versed, értem is. Búcsúzol, de várj még, ne siess !
VálaszTörlésKedves Ildikó!
TörlésSejtem, ráismertél a vers ihletésére. Emlék marad utánam -talán neked is - lányaimnak, unokáimnak.
Naponta több, erősebb a bennem élő fájdalom. A mai bizonytalan helyzetben még enyhülést sem kaphatok.
sok szeretettel gondolok Rád, vigyázz magadra és szeretteidre.
Saci