Tóth Sarolta: Nyári tájkép
Illatos virágok színes réten,
fehér felhők lebegnek
azúrkék égen.
Gazdagon szórja sugarát a Nap,
vakító fényt, égető meleget ad.
Hervasztja a virágokat,
aszalja a gyümölcsöket.
Kiszáradt föld szomjas, megreped,
esőért sóhajt, eleped.
Vidám gyerekek lepkét kergetnek,
papírsárkányt eregetnek.
Zümmögő méhek mézet gyűjtenek,
madarak fészkükben pihennek.
Veríték szagú levegő,
vízparti homok égető.
Lagyos hullámok mossák a partokat,
hangos fürdőzők pancsolnak.
Szeszélyes, idővel jött a nyár,
sárguló fűvel őszi színt vált már.
Minden létező teszi a dolgát: a Nap éget, a gyerekek játszanak, a méhek gyűjtik a mézet és így tovább. Majd jön az eső is. Ez a nyár is lesz olyan, mint a többi, nem kell tehát nagyon aggódni... Én nem is aggódom, küldöm viszont e néhány sort...
VálaszTörlésKöszönöm a nyugtató üzenetet. Az évszakok hozzák szokásos formájukat.
TörlésA szélsőségeket nem könnyű elviselni.
Nem könnyen viseljük el, egyikünknek sem megy könnyen, az biztos...
TörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.