Szorongó emberek
áradó erőszaktól rettegnek.
Védekezésre nincs elég erő,
a föld óriás temető.
Eltűnt a bizalom,
mert az ellenség arctalan.
Öngyilkos merényletek
gyilkolnak tömegeket,
pusztul a kultúra,
szomjaznak bosszúra.
Kegyetlen közönnyel
tehetetlen bánat
menekülő tömeg, befogadó lázad.
Családi viták is öléssel végződnek,
utcákon, üzletben rabolnak és lőnek.
Nem segít itt ima, meghalt a szeretet,
kiürült a szívünk, a büntetésünk ez.
Változik a világ, legyen jobb az élet,
segítsünk egymásnak,
legyen végre béke,
tennünk is kell érte.
Mai idők, folytonos átverő-show-k... Értem, miről szól a versed, kedves Karolina, nem kellene annyi szívnek kiüresednie... Óhaj a végén, de nem ezen múlnak a dolgok; a kérdés: vajon mitől lesznek békések az éjjelek-nappalok?!
VálaszTörlésSajnos, kincstári optimizmus a jobb világ reménye. Inkább a harcok jellemzők, a háború, a pusztulás felé haladunk, aki nem eléggé harcos, forradalmár, az fél vagy elfásult már, mert a jövő nem fénylik - nekem sem.
VálaszTörlésRengeteg a csalás, a hazugság és az ostoba hiszékenység.