Volt, ami volt. Sok évünk elszállt. Elnézést kérek, mindennek vége. ’Elnézést? Miért?’ Miránk a pokol vár. A kép címe... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Hihetetlen hittel
Hihetetlen hittel éltem veled és nélküled takaróm volt kétely takaróm volt a kérelem a kettősség az enyém nem osztom meg senkivel Ar... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Haikuk 1
Keresztezők Talpam alá pók szedné lábát halálba, ámbár kitérek. * Kaleidoszkóp holdkóros élet míg nem ér bonyolult ügy aztán... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Lopózkodó ősz
Még visszaint a napsugár. Rőt levelű fa ágán játszik, hintázik a fáradt bogár. Búcsút int, rád kacsint a nyár, érett-lila bogyójú b... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nyomtalanul - igaz történet
Amikor anyám sírjához kimegyek a temetőbe, gyakran megállok egy magas kripta előtt. Fejrészén fehér márványtáblán két név olvasható: ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Helyzetkép
Fórumzárás, kitiltás – egyenebb az irányítás. Vannak, akik szemlélődnek, mások meg csak heherésznek. ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A korzón
Vasárnap délután korzó volt a főutcán, kíváncsi szemek se hosszát se végét nem látták. Lépés távolság senkinek sem jelentett akadályt,... Tovább olvasom »
Varga Árpád: marketing ma
ha kell visszaismétlik akár százszor ezerszer ugyanabból a kameraállásból a kiragadott jeleneteket csak hogy meggyőzzenek te meg nem ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Esti árnyak
Hosszú esti árnyak lebegnek a légben, a lemenő napnak vöröses fényében. Kéz a kézben halad az ifjú szerelem, pillanatba bújva, m... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Váratlan reakciók
Mottó: Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük. (Eötvös József író) Rejtély Török nagyban dics... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Okoskodás
Buta okoskodás vezérli létünk fonalát. Okos ember sorsát vezeti gondos megfontolás. A tett halála az okoskodás ez a shakespearei ki... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Marad híred utánad
bárhová is költözöl marad híred utánad bárhogyan is szörfözöl marad híred utánad bárhova is távozol marad híred utánad bárhogyan i... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Küzdés
Dühöngve is szeretett lét – mik történnek velünk! Ütnek, nyelünk, de azért olykor bátran visszaütünk. Ezer... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Jelbeszédes társalgás
Te néma vagy, én meg süket, tökéletes az együttes. A szád mozog, hangot nem ad, mozgásjelekből olvasok. Ha harsányan kiáltanál, én ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Vakablak
Hold udvara sáppad, valahol keleten felcsillan a napnak első hírvivője. Vakablakon mi sem látszik nem is vak, csak vakot játszik. ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Könnyes tobozmosoly
Egy kiszikkadt tobozt hintáztat a szellő, szára még szorítja a perzselő napon, végzete megírva, tudja jól, hogy eljő, csalogatja mély... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Vadkapitalizmus
Szabad a verseny, szabad a vásár! Bármit megkaphatsz, amint kitaláltál… Szabad a vásár, szabad a verseny! Szabályok döntik el azt, ho... Tovább olvasom »
Kapolyi György: „Szerelmi álmok”
Ezek azok a létező „Állandók”, amik kortól és nemtől függetlenül vannak. A gyerekkortól, az utolsó időkig élnek, és hatnak. Gyakran a k... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nemzeti ünnepünk - emlékezzünk!
Márciusi szél lengedez, ringatja az ágat, felcsókolja álmukból az alvó rózsafákat. Emlékezzünk,1848 a forradalmak éve, szabadságáért ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Taktikus
Módszerünk mindenre jó: másra figyelj, ne rólam szólj. Azon rágódj, ne a módon, ahogy éppen gazdagodom. Remekül b... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Bocsáss meg
Megbocsátnád minden vétkem? Megvetettem férfilelked, erősséged, meghasadt a szíved értem, kétkezeddel tenyereden nyújtottad a végtel... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Dátumozunk
Dátum a polcon, dátum a metrón, dátum a mezőn, a házfalon. Dátum mindenütt, ahol számít, az élet mit állít – dátumozunk körös-körül.... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szavak játéka
Aki diktál, nem diktátor, szöveget irat titkárral. A zsarnokok nem zsarolnak, ők igazi diktátorok. Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Véletlenek
Kollégádat bemártanád, de elhívják a főnököt. Nős létedre ku... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Szerenád
Ki kopogtat az ablakon? Nem kopognak, énekelnek, felhangzik a sötétségben: csak egy kislányt szeretek. Gyertya fénye mosolyogva vál... Tovább olvasom »
Seres László: Nem kell szólnod...
Nem kell szólnod, míg csend honol, átsüt a fény a lombokon, s eltitkolt könnyeid után rád könyököl a napsugár. De szólj, kiálts, ha... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Nyolc dolog
Nyolc dolog, amit meg kéne tenned… Hét dolog, amit imádni fognak benned… Hat dolog, amitől megszépül a lelked… Öt dolog, ami szeretni... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ezután
Naptárba kaparva megfakult szavak: ekkor ezt, akkor azt. Nézik mélán a sorost; dologból e... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta:A húsvéti nyúl mai ünnepe
A Húsvét tavaszi ünnep, a nyulak is ünnepelnek. Ők hozzák a csokitojást, csokibárányt, nyúlfigurát, anya veszi boltban drágán, „nyu... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Fehér rózsa, piros rózsa
Fehér rózsa, piros rózsa, ahány fehér annyi emlék, annyi emlék szépet mesél, ahány piros, annyi emlék, annyi emlék sebeket tép. Nem... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Új múlton merengő
Hová tűnt már el a lágy, régi magányom? Hol a kis szégyenem, a szegény családom? Komplexusom volt csupán, mit ma csak hírből ismerek. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Közöny
A világgá kiáltott bánat nem vált ki szánalmat. Kinevetik a sebzett könnyeit, vagy a közöny falába ütközik. Légy erős! Titkol... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Portré
Csűröd-csavarod, folyton acsarogsz. Az ellenre mutatsz, ránk támad, elsöpör. Gyűlölet ébred, á... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Egyenjogúság, lélek
Egyenjogúságról, lélekvándorlásról Platóntól, az ókori görög filozófustól, séta közben tanultak a tanítványai, férfi-nő egyenjogúsá... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Városban járt a szerelem
Városban járt a szerelem, hol a hókristály porcukor a háztetőkön, s hol mégis, máris szennyvíz egy pehely-pihepötty, mihelyt szürkes... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Élünk…
Mert van létező, és nem létező. Mert, valami rend félét kell kreálni az élni próbáláshoz, különben jön a káosz, ami ugye lehetetlen... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A hatalommegtartás mottója
Már az ókori Rómában megszületett a vezérszó: a nép /plebs/ ne legyen lázadó! Kenyeret és cirkuszi játékokat ha kapnak, a hat... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nők és férfiak II.
Mottó: A fiatal az, akinek fogalma sincs róla, hogy a régi szép idők, az most van. (Tímár György) Falak (I). – Micsoda világ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Újra
Sokadszor csalódtál, oka vagy magad is. Álságos csábítók érnek el valódig. Ám magaddal elnéző vagy, ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Hajnalban
Hajnali fényben fehér buborék, zöld szemében nyírfaderék. Törzsén játszik ledér remény, lágyan himbálózik, mint feslett erény. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mai Miatyánk
Mi atyánk Isten, ha vagy a mennyekben, légy hozzánk kegyes, bocsásd meg a bűnöket, ha megbánják a bűnösök. Tégy valamit, hogy töb... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A tél szépségei
Halkan hullik a pelyhes hó, fényes a tó. Tükröt tart a sok csillagnak, fényt ragyogó.. Jégvirág nyílik a bokrokon, hajlik az ág.. ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Különös érzés
Emlékszem, volt az a furcsa eset. Egy srác, idősebb, nagyobb, folyton üldözött. Elém állt,... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Fák a téren
Betonba ölelt évtizedek, életek, végtelen gyökér. Látott suttogó szerelmet, csalódástól ömlő könnyeket. Görcsös ágai nyúlnak ég... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Rab madár
Rozsdás, rácsos kalitkába szállni vágyó madár zárva. Véresre vergődte magát, elvesztette szabadságát. Beteg testem a kalitka, lelk... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Sértettek
Kérdem, milyen élet ez? Sérelmeket gyűjtögetnek, s utalva rájuk mindig, hurcolják akár a ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Vetésforgó
Kiírtak a történetből, szomorú, de törtfény ettől nem ragadt még prizmamélyben, szabály sincs, hogy visszatérjen, mert amit az embe... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ember(i)ség
Cudar idők, balga lét, virít és hervad a mély. Különbözni akarás, bősz villogni vágyás. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A második gyerekkor
Az élet a gyerek előtt áll, de az öreg mögött már. A gyerek tanulékony, az öreg feledékeny. A gyerek vidám, mosolygós, az öreg ross... Tovább olvasom »
Farda József: Hét főbűn III.(luxuria) bujaság
Bársony nem abban a korban nőtt fel, amikor párnacsata volt a szexuális előjáték. Ő inkább abba a világba született, amikor a lányok ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)